eur:
410.99
usd:
391.92
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Szijjártó Péter magyar és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, valamint Hans Peter Doskozil, Burgenland tartományfőnöke (b-j) Sopron határában, a vasfüggöny 30 évvel ezelőtti, szimbolikus átvágásának helyszínén tartott rendezvényen 2019. június 27-én.
Nyitókép: MTI/Filep István

Szijjártó Péter: a magyarokat nem lehetett birodalmi alattvalóvá tenni

A vasfüggöny szimbolikus átvágásának 30. évfordulójára emlékezett Sopron határában Szijjártó Péter magyar és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, valamint Hans Peter Doskozil, Burgenland tartományfőnöke.

Azon a helyen tartották a megemlékezést, ahol Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter harminc éve - a határzár felszámolásának részeként - közösen átvágta a szögesdrótot.
A megemlékezés előtt Szijjártó Péter Alexander Schallenberggel megvitatta a két ország együttműködését.

Szijjártó Péter ünnepi beszédében kiemelte: a vasfüggöny börtönként tartotta fogva a magyarokat, de csak idő kérdése volt, hogy "felszínre törjenek azok az erők, amelyek a magyarság létének elemi erejű tulajdonságai, amit erőszakkal sem lehet elvenni. Ilyen a szabadság iránti vágy".
Hozzátette, hogy 1956 küzdelme is megmutatta, a magyar bátor nemzet, nem fél a túlerőtől.
"Hiába volt negyvenévnyi elnyomás, a magyarokat nem lehetett birodalmi alattvalóvá tenni" - fogalmazott. A magyarok - folytatta - nem hagyták magunkat, mert ez egy ezeréves európai és keresztény nemzet és mindig is az marad.

Harminc éve kártyavárként dőlt össze a szocializmus,

eltűnt az az akadály, amely az eszmék, a gondolatok és az emberek szabad mozgását akadályozta évtizedekig; új Európa született akkor - mondta Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy ma "életerős, fejlődő, büszke" nemzeteket látunk Közép-Európában, amelyek képesek a nemzeti érdekek mentén is együttműködni, az európai gazdasági teljesítményhez és a biztonság megőrzéshez is nagymértékben járulnak hozzá.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt emelte ki, hogy harminc éve a magyar és az osztrák külügyminiszter felismerte történelmi felelősségét. Mint fogalmazott, annak az évnek az egyik üzenete, hogy soha nem feledkezhetünk meg arról, mit köszönhetünk az európai integrációnak, mert ma olyan stabilitásban és jólétben élünk, amit az előttünk élők nem élvezhettek.

A másik üzenet, hogy Európában az egyesülési folyamat még messze nem fejeződött be, mert sokan úgy vélik, vannak, "akik közelebb vannak a tűzhöz". Az Európai Unió feladata, hogy egyértelműen ez ellen szálljon síkra - tette hozzá.

Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnök azt mondta: Ausztria büszke arra, hogy "Európa közepén él", jószomszédi kapcsolatot ápol a vele határos országokkal, és arra is büszke, hogy az Európai Unió fejlődését nemcsak átéli, hanem tartalommal is megtölti.

Ha tudni akarjuk hová szeretnénk eljutni a jövőben, akkor arra is emlékeznünk kell, hogy milyen szociális, gazdaság és társadalmi különbségek alakultak ki 1989 előtt

- fogalmazott a politikus. A vasfüggöny harminc évvel ezelőtti szimbolikus átvágását ma egy emlékkő és egy hársfa örökíti meg Sopron és a magyar-osztrák határ között.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×