eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Donald Trump amerikai elnök (b) Jim Acosta CNN-tudósítóhoz beszél sajtótájékoztatóján a washingtoni Fehér Házban 2018. november 7-én, az elnöki ciklus félidejében tartott, úgynevezett félidős kongresszusi választások másnapján. A Fehér Ház felfüggesztette Jim Acosta CNN-tudósító akkreditációját, miután szócsatába keveredett az elnökkel.
Nyitókép: MTI/EPA/Al Drago

Hammer Ferenc: a twitterezéssel magát a médiát kerüli ki az amerikai elnök

Megszünteti a rendszeres sajtótájékoztatókat - jelentette be néhány napja Donald Trump amerikai elnök a Twitteren. Indoklása szerint az újságírók többsége úgysem tudósít tisztességesen. Hammer Ferencet, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője szerint azonban az, aki a kommunikációs térben verseng, egy lépéssel sokat veszíthet.

Semmilyen törvény nem kötelezi az Egyesült Államok elnökét arra, hogy sajtótájékoztatót tartson. Ugyanakkor az újságíróknak nyilvánvalóan az a munkaköri kötelességük, hogy információkat szerezzenek. Ha tehát nem lesznek sajtótájékoztatók, akkor majd máshonnan fogják beszerezni az újságírók az információikat - mondta az InfoRádiónak Hammer Ferenc.

A szakember úgy fogalmazott, hogy sok olyan téma van, amit csak ilyen rendszeres sajtótájékoztatókkal lehet karban tartani, ezért mégiscsak tartani kellene ilyeneket, hiszen aki verseng a politikai kommunikációs térben, sokat veszíthet azzal, hogy kiadja a kezdeményezést a kezéből.

Hammer Ferenc szerint a twitterezéssel magát a médiát kerüli ki az amerikai elnök, úgy, hogy közben eléri a nagyvilágot, a közönséget, a felhasználókat.

Az amerikai elnök lépését párhuzamba állítva magyar ellenzéki politikusok Facebookon keresztüli kommunikációjával és tudósításaival, a szakember úgy fogalmazott: amikor ilyen alternatív módszerek kerülnek elő ahelyett, hogy mondjuk egy köztévé ott legyen az első sorban és közvetítsen, az azt jelenti, hogy valami nem működik jól a média rendszerében a felhasználó szempontjából.

Szerinte erről lehet szó Trump esetében is. Egyszerűen

azt gondolja, hogy azok az ügyek, tények és állásfoglalások, amelyeket ő akar kommunikálni, nem tudnak átmenni a médián, ezért azt gondolja, hogy az lesz a legjobb, ha lehúzza a redőnyt, és a Twitteren kommunikál.

A szakember szerint az a kérdés, hogy ez mennyiben dominál majd, mennyiben helyettesíti azokat a nyilvános eseményeket, amelyek egyébként hozzá tartoznak a politikai kultúrához. Például azt, hogy egy elnök vagy egy miniszterelnök leül fontos ügyeket megvitatni ellenzéki politikusokkal vagy felkészült újságírókkal.

Ha ez mind nem történik meg az nem jó, mert a nyilvánosság nem bírja el a vákuumot.

Ha nincs információ, nincs vita, akkor majd valamilyen kerülő úton próbálnak információhoz jutni.

Előtérbe kerül a fake news, ahelyett, hogy leülnének beszélgetni és nyílt vitában győznék meg egymást az igazukról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×