Hogy egy földrengés milyen erősségű, illetve kivált-e szökőárt, attól függ, milyen mélységben volt a földrengés fészke - tudta meg az InfoRádió Juhász Árpád geológustól.

"Azt a cunamit, ami az Anak Krakatau-vulkán környékén pattant ki, nem hagyományos földmozgás okozta"

- tisztázta a tudós. Mint részletezte, "arról van szó, hogy van egy nagyon öreg vulkán, az igazi Krakatau az 1800-as években a történelemben páratlan jellegű pusztítást végzett, 30 méteres hullámok rohantak végig Jáva és Szumátra partvidékén, és több 10 ezer ember halt meg. Az akkori vulkáni sziget, a Krakatau felrobbant, és annyira elpusztult, hogy egy darabig nem is volt semmi a tenger színe fölött. Aztán lassan, az évtizedek során a tengeri beszakadás közepén egy kisebb vulkán kezdett növekedni. Ennek az új vulkánnak a kitörési anyaga részben a tengerbe hullott" - ecsetelte.

A keletebbre eső mostani földrengés viszont - mint Juhász elmondta - tektonikus rengés volt, nem volt köze sem a korábbi földrengéshez, sem a vulkánkitöréshez.

"Ha egy törésvonal mentén egy-egy földrengés kipattan, akkor ott a feszültség feloldódik, és a közelben általában nem szokott újabb rengés kipattanni, legfeljebb utórengések vannak"

- tette hozzá.

Elmondása szerint aközött sincs semmilyen összefüggés, hogy 2004-ben és 2018-ban is karácsonykor volt földrengés, és az is véletlen, hogy az Etna is mostanában tört ki Szicíliában, hiszen az "a Föld-aktivitás egy túlsó pontján van".

Juhász Árpád egyértelművé tette, hogy

földrengéseket a tudomány mai állása szerint nem tudnak előre jelezni, eddig minden ilyen kísérlet megbukott.

"Pedig Amerikában

a Szent András-törésvonalnál dollárszázmilliókat költenek ilyen irányú kutatásokra.

A cunamik érkezését lehet előre jelezni, noha azok is több száz kilométeres óránkénti sebességgel rohannak végig az óceánokon. És akkor is csak úgy van esély a védekezésre, ha az óceánparttól távol keletkezik szökőár" - húzta alá a geológus.