Fordulatról devizahiteles perek esetében a Kúria egyetlen alkalommal sem beszélt, noha ez a kifejezés a sajtóban néhol megjelent - hangsúlyozta a legfőbb bírói testület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Darák Péter ugyanakkor elmondta, hogy az általa korábban létrehozott konzultatív testület, amely az érvénytelenségi perek gyakorlatát vizsgálja, a továbbiakban

vizsgálat alá vonja majd a devizahiteles perek egy részét, különös tekintettel az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességes, vagy éppen tisztességtelen tájékoztatásra.

Mint mondta, ezt az indokolja, hogy az Európai Unió bírósága láthatóan megállt egy bizonyos ponton megállt a devizahiteles ügyekben, és nem adott közelebbi, részletes magyarázatot arra, hogy mit kell megfelelő tájékoztatásként elfogadni és mi minősül tisztességtelennek.

Noha a Kúria ebben a kérdésben korábban már véleményt nyilvánított, konkrét ügyekben is, jogegységi határozatban is, kíváncsi arra, hogy miután nagy tömegében most kerülnek majd ítélethozatali fázisba az érvénytelenségi perek, vajon az alsóbb fokú bíróságok hogy fogják fel a tájékoztatás megfelelőségének kérdését. Mi az, ami világos és érthető, és mi az, ami nem az.

Arra a kérdésre, hogy a konzultatív testület bármilyen módon alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatára lehet-e hatással, Darák Péter azt mondta, mindig a konkrét ügyben eljáró bírón múlt, hogy támaszkodik-e az orientációs pontként nyilvánosan elérhető konzultációs testületi véleményekre vagy sem. Megteheti azt is, hogy a saját feje után megy, és megteheti azt is, hogy a konzultációs testület álláspontján elgondolkodik.

A konzultációs testület juthat olyan következtetésre, hogy indokolt a korábbi bírói gyakorlat valamilyen irányú változtatása, azonban

eddig sem az Európai Unió bíróságának nagyszámú ítélete, sem az eddigi alsóbb fokú bírói gyakorlat nem késztette a Kúriát arra, hogy a devizahiteles ügyekben meghozott állásfoglalásait módosítsa.

Darák Péter beszélt a 2020. január elsejével felálló közigazgatási bíróságokról is. Mint mondta, a Kúria és a közigazgatási bíróságok azonos szinten álló szervezetek lesznek más-más hatáskörrel. Hatáskörükbe tartoznak majd a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták és a társadalombiztosítási perek. Ugyanakkor a közigazgatási bíróságok jogszabályi háttere még nem állt össze, és a testület jogorvoslati rendszere sem ismert még.

"Nem ismerjük például a jogorvoslati rendszer változásának irányait, attól függ majd, hogy a közigazgatási felső bíróság mennyiben és milyen ügyekben működik majd fellebbezési fórumként, és milyen ügyekben jár el felülvizsgálati bíróságként" - mondta a Kúria elnöke, hozzátéve, hogy szerinte az átkerülő közigazgatási bírák hasonlóképpen fognak viszonyulni a felmerülő jogi problémákhoz, ahogy eddig is tették, mert semmi okuk arra, hogy ezen változtassanak.

Ha a jelenlegi közigazgatási bírói kar meghatározó lesz a jövőbeni közigazgatási bíróságokban is, és minden ebbe az irányba mutat, akkor a bírói gyakorlat is folyamatos és hasonló felfogású lesz.

Darák Péter elmondta, hogy a kollégái várhatóan a tavasz folyamán nyilatkoznak majd arról, hogy kívánnak-e átmenni az új szervezetbe. A Kúria elnöke úgy fogalmazott, hogy ez a nyilatkozat valójában a a bírák pozícióját tiszteletben tartó, de valódi választást nem engedő lehetőség, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a tapasztalt bírák az új szervezetben dolgozzanak. A Kúria elnöke hozzátette, a témában folyamatosan egyeztetnek az Igazságügyi Minisztérium és a bírói testületek képviselői.