A szóban forgó tanulmánykötet "nem a Magyar Ifjúságkutatás 2016-os adatfelvételének hivatalos kiadványa, hanem egy margón kívüli kötet, olyan szerzőkkel, akik - mélységesen tiszteletben tartva a másik kötet szerzőinek, szerkesztőinek álláspontját -, nem kívántak együttműködni abban a folyamatban, hogy a 2016-os kutatásnak csak 2018-ban lett eredménye" - mondta el Nagy Ádám, a Neumann János Egyetem kutatóprofesszora, a kötet szerkesztője.

Emlékeztetett: 2000 óta négyévente készül nagymintás ifjúságkutatás, amelynek eddig mindig publikusak voltak az adatai, a legutóbbiak azonban csak két évvel 2016 után, idén váltak hozzáférhetővé. Ez szembemegy az EU transzparencia-elvével is (a kutatást Magyarország uniós pénzből finanszírozta) - hangsúlyozta Nagy Ádám.

A kötet 13 tanulmányt, cikket tartalmaz a családalapítástól az oktatási helyzetképen át a munkaerőpiaci helyzetig, valamint szó van benne a szabadidős szerkezetről, a migrációs szándékokról, a társadalmi rétegződésről és az infokommunikációs helyzetről is.

Az elemzések szerint pozitív trendet mutat például a fiatalok észlelt gazdasági helyzete, míg romló trendet mutat például az oktatási szerkezet és az oktatás társadalmi meghatározottsága.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott fiatal életpályáját erősen meghatározza, hogy a szülei milyen végzettségűek és milyen munkaerőpiaci státuszúak - emelte ki az interneten is elérhető kiadvány szerkesztője.

Néhány megállapítás a kötetből

Házasságkötés - változó tendencia

Hosszú évek óta emelkedik a házasságkötések száma, 2014 óta azonban két folyamat együttes hatása érvényesül. Míg a magasabb iskolai végzettségű, azaz diplomás vagy érettségizett nők átlagos életkora az első házasságkötéskor továbbra is növekedő tendenciát mutat, addig a szakmunkás vagy legfeljebb 8 általánost végzetteké csökkent, azaz ők átlagosan fiatalabb korban kötnek házasságot. A magas iskolai végzettség tehát még tovább tolja a házasságkötés időpontját (már ha megköttetik), míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek hamarabb kötöttek házasságot 2016-ban, mint 2014-ben.

Kérdés, hogy a jövőben hogyan alakulnak ezek a tendenciák, és még tágabbra nyílik-e iskolai végzettség mentén az olló

- teszi fel a kérdést a szerző.

Gyerekvállalás

A 2011-es mélypont óta folyamatosan nő a teljes termékenységi arányszám: 1,23-ról 1,49-re nőtt 2016-ra, és a prognózisok szerint 2017-ben a 1,5-es szintet is eléri. A legutóbbi ifjúságkutatási vizsgálat óta eltelt négy évben nem emelkedett tovább az az átlagéletkor, amelyben a nők az első gyermeküket vállalják:

átlagosan valamivel fiatalabbak, mint 28 évesek a nők az első gyermekük születésekor, és ez a szint körülbelül 2010 óta stagnál.

A 15-19 évesek termékenysége nemzetközi összevetésben is magasnak számít: Bulgária, Románia és Szlovákia után Magyarországon a negyedik legmagasabb ez az érték, és míg az első két országban csökkenő tendenciát mutat, addig Magyarországon még a szlováknál is meredekebb a növekedés.

A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése

Az egyik tanulmány szerint számos hazai kutatás mutat rá arra, hogy a hazai iskolák nagy része ahelyett, hogy mérsékelné, inkább közvetíti, újratermeli, sőt sok esetben erősíti is a társadalmi egyenlőtlenségeket, a kedvezőtlen szociális helyzetből eredő hátrányok hatásait. Erre utalnak a hazai és a nemzetközi tanulóiteljesítmény-mérések eredményei is, amelyek szerint hazánkban rendkívül erős a családi háttér tanulói teljesítményekre gyakorolt hatása.

A PISA-mérések eredményei alapján a szerző megemlíti, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb az egyes iskolák közötti különbségekből adódó teljesítményszóródás.