Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közösen készítette el a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése című projektet. A Balaton vízszintjének 120 centiméterre növelésével 60 millió köbméterrel több víz lesz a tóban.

A balatoni polgármesterek aggódnak a védművek állapota miatt - írja a Sonline.hu.

– Én régóta mondom, hogy a déli parton nem a 120 centiméteres vízmagasságra készültek sem a védművek, sem a csapadékvíz elvezető rendszer – mondta Csákovics Gyula, zamárdi polgármester. –

Magasabb vízállásnál és erősebb csapadéknál áll a víz az árkokban. Amikor pedig jön az erős északi szél, az árkokon keresztül feltolja a vizet a Balaton, és elárasztja az alacsonyan fekvő területeket.

Ilyenek Zamárdiban a József Attila, a Lenkei és a Nagy Sándor utca, tette hozzá Csákovics Gyula. A polgármester elmondta: évekkel korábban még lehetett pályázni a Balaton Fejlesztési Tanács keretéből a védművek rendbetételére, most azonban ilyen lehetőség nincs. – Önkormányzati forrás nincs és nem is lesz – mondta Csákovics Gyula. – A települések önerőből nem tudják megemelni a védműveket, amelyek hozzáteszem: még a 110 centiméteres vízálláshoz is kevesek. Csákovics Gyula szerint központi döntéshez központi forrás dukálna.

A legérzékenyebben Balatonfenyvest érinti a vízszintemelés, amely a déli part legmélyebben fekvő települése. – Húsz éve mondom, hogy fontos a vízszint emelése – fogalmazott Lombár Gábor, balatonfenyvesi polgármester. – A magas víztartás jó a turizmusnak és azt feltételezi, hogy tiszta a Balaton. Ám ehhez el kell végezni a védművek átalakítását és a part megemelését is, ez pedig milliárdokba kerülne.

Sőt, ezt már rég meg kellett volna tenni, hiszen

Balatonfenyvesen, ha a magas vízállás erős széllel is párosul a strandok és a part menti ingatlanok is használhatatlanná válnak.

Nem beszélve az utakról, amelyek esetében az alépítmények folyamatosan vízben vannak. És akkor még a csatornarendszer levédéséről nem is beszéltünk.

Lombár Gábor abban bízik, hogy a Balatonra szánt 370 milliárd forintos fejlesztési forrásból jut ezeknek a problémáknak a megoldására is. – Erről a pénzről már hallottuk, de látni, még nem láttuk – mondta a településvezető. – Bízom benne hogy ez pályázati szinten meg fog jelenni.

Jöjjön a mederkotrás?

Hidvégi József fonyódi polgármester szerint sem megfelelőek a védművek ehhez a vízszinthez. – Kilencven centiméter volt az a szint, amire a partvédművek készültek – fogalmazott a városvezető. – Ezek a partvédművek, mint az Árpád parti védekezésnél láttuk, a száztíz centimétert sem bírták. Hozzátette: négy évvel ezelőtt az Yvette-ciklon tombolásánál lehetett látni, ha van egy orkánerejű szél, az úgy megemeli a vízszintet, hogy a partvédművek azt nem bírják el.

– Ahhoz komoly pénzekre lenne szükség, hogy megfelelő magasságúra lehessen emelni a védműveket – fogalmazott Hidvégi József. – Viszont az tény és való, hogy a vízmennyiséget meg kell tartani.

Az én javaslatom, hogy kotorni kellene a Balatont. Így a vizet lehetne tárolni és az iszaposodást is meggátolhatnánk.

Fonyód polgármestere hangsúlyozta: húsz éve nem volt jelentősebb mértékű kotrás a tavon. A település vezetőe szerint csak azt kellene a szakembereknek megoldani, hogy mihez kezdjenek az iszappal. Ez jóval olcsóbb lenne, mint a védművek átalakítása, amelyre egyébként Hidvégi József szerint sincs elegendő keret a projektben.