A joggyakorlat-elemzés a folytatásban is megmarad, hiszen maradtak még fehér foltok – mondta Darák Péter.

„Ugyan komplexebb megközelítéssel, mint eddig, de igyekszünk alkotmányosan védett értékeket az egész jogrendszert illetően megvizsgálni”

– jelentette ki. A magánélet védelmének kérdését a büntető-, a magán-, a polgár- és a közjog oldaláról vizsgálja meg egy joggyakorlat-elemző csoport – emelte ki a Kúria elnöke.

Darák Péter szerint az esetek eltérhetnek, de a szemléletmód nem lehet gyökeresen ellentétes. A Kúria elnöke elmondta: vizsgálják a büntetés kiszabási gyakorlatot is. Megpróbálják összevetni bizonyos tényállások esetében az országos gyakorlatot: hány év börtönt szabnak ki egy bizonyos cselekményért az egyik megyében, és mennyit a másikban – magyarázta.

„Országrészeket illetően más indokolt körülmények híján semmi sem támasztja alá azt, hogy eltérő büntetéseket kapjanak emberek”

– hangsúlyozta a Kúria elnöke.

A súlyosbító és enyhítő körülmények hasonlósága a büntetésben is hasonlóságot kell, hogy jelentsen – tette hozzá Darák Péter. Ennek érdekében azt is figyelik, hogy az egyes megyék fellebbviteli bíróságai milyen irányba befolyásolják a büntetéskiszabást.

A Kúria elnöke elmondta: vizsgálják még például a földforgalmi törvénnyel összefüggő perek gyakorlatát, ahol az elővásárlás gyakorlata számos pert eredményezett.

A legnehezebb választási időszak

A tavaszi országgyűlési választás időszaka szakmai értelemben az elmúlt évtizedek talán legnehezebb választási orvoslati időszakasza volt – mondta Darák Péter.

„Rengeteg új probléma merült fel, olyanok, amelyek korábban nem kerültek a Kúria elé,

és ezekre a nagyon alapvető kérdésekre a kollégáknak valóban 3 nap alatt kellett helyes választ találniuk” – emelte ki.

Darák Péter elmondta: már a kampánykérdések is vetettek fel új problémákat. Többször került napirendre, hogy az állam, önkormányzat milyen pozíciót foglaljon el a választási időszakban. „Olyan intézmények is a bíróság elé kerültek, amelyek korábban nem léteztek, hiszen az új választási törvény vezette be őket” – tette hozzá. A Kúria elnöke szerint ilyen esetekben normális, hogy időnként kritika fogalmazódik meg a munkájukkal kapcsolatban.

Mint mondta, a levélszavazat vitatott kérdéskörében a feladat a választói akarat tiszteletben tartása. Különböző álláspontok alakultak ki abban a kérdésben, hogy mennyire feleltethető meg a levélszavazat a választói akaratnak, és mennyiben kell kiszűrni azokat a lehetőségeket, melyek ezt torzíthatják, és a szavazat hitelességét veszélyeztetik.

Ez egyrészt egy joghézagprobléma, másrészt egy jogértelmelzési probléma – tette hozzá Darák Péter. „A Kúria úgy látta, hogy értelmezéssel megoldható a dilemma, egyes vélemények azt tartalmazták, hogy ez meghaladja a jogértelmezés kereteit” – fogalmazott, hozzátéve:

a kérdés kielégítő rendezése törvénymódosítással lehetséges.

A Kúria elnöke elmondta: folyamatban van a Kúria javaslattétele az eljárási törvények módosítására a választás tapasztalatai alapján.