A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint

a térdprotézist igénylők sem járnak jobban idén, esetükben ugyanis 387-ről 407 napra emelkedett az átlagos várakozási idő.

Itt már jóval magasabb az érintettek száma, jelenleg több mint 6000 ember szorulna rá a beavatkozásra, és nekik úgy is többet kell várniuk, hogy közben mintegy 300 beteggel rövidült a lista.

Legtöbben most is szürkehályog-műtétre várakoznak. Érdekes, hogy ennél a beavatkozásnál pontosan ugyanannyit kell várni, mint tavaly júliusban: 104 napot. Ez azonban távolról sem jó eredmény, főként ha figyelembe vesszük, hogy a rászoruló betegek száma a vizsgált időszakban 11 377-ről 10 581-ra csökkent.

Úgy tűnik tehát, hiába kevesebb a beteg, várhatóan nem kerülnek sorra hamarabb a páciensek, az elmúlt egy évben ugyanis a számok alapján megtorpant az a javulás, ami 2013-tól jellemező volt.

Hosszú távon viszont igen szép eredményeket produkáltak az intézmények; a 2013-as mutatókhoz képest például most átlagosan 243 nappal hamarabb végzik el a szürkehályog-műtéteket, és közel 14 ezerrel csökkent a listán szereplő betegek száma is. Ez a csípő- és térdprotézis-beavatkozások esetében is megfigyelhető. A mutatók alapján előbbinél 2013-hoz képest most 429, utóbbinál 293 nappal rövidebb az átlagos várakozási idő, és 3-4 ezerrel csökkent a betegek száma is.

Távolról sem mindegy egyébként, hogy a várólisták esetében az ország melyik régiójáról van szó: a NEAK adatai alapján például gerinc stabilizáló beavatkozásra a Dél-Alföldön átlagosan két, Nyugat-Közép-Magyarországon 199, míg a Dél-Dunántúlon 779 napot kell várniuk a betegeknek.

Az is jelentősen különbözik, hol hány beteg vár a műtétre. Nyugat-Közép-Magyarországon például 332, míg a Dél-Alföldön mindössze nyolc ember szerepel a listán, ott valószínűleg ezért csak két nap az átlagos várakozási idő.

Jelenleg a várólista-nyilvántartás adatai alapján 27 590 beteg vár műtéti ellátásra, ami lényeges javulás ahhoz képest, hogy ez a szám öt évvel korábban még több mint 70 ezer volt.

A várólista-csökkentő program egyik fontos eleme, hogy azok a kórházak, amelyeknek nagyobb stábjuk és műtői kapacitásuk van, költségnövekedés nélkül átvehetnek betegeket azoktól a várólistát vezető intézményektől, ahol a kapacitáshiány miatt nincs lehetőség olyan gyorsan elvégezni a beavatkozásokat.