Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
319.97
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Van olyan orvosi várólista, amelynél az a jó, ha sokan vannak

Van olyan orvosi várólista, amelynél az a jó, ha sokan vannak

47 beteg vár jelenleg szívátültetésre Magyarországon, de legalább kétszer ennyire lenne szükség ahhoz, hogy minden donorszervvel segíteni tudjanak valakin - derül ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet az első magyarországi szívátültetés 25. évfordulója alkalmából rendeztek.

1992. január 3-án zajlott le az első szívátültetés Magyarországon. Az első magyar új szíves, Schwartz Sándor most is nehezen találta a szavakat, amikor kiállt az újságírók elé: "Hál' istennek negyedszázada itt kaptam új szívet, új lehetőséget az életre."

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója történelmi napnak nevezte a 25 évvel ezelőtti műtétet. Azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez a hazai szívtranszplantációk kilencven százaléka. Merkely Béla azt is bemutatta, hogy milyen körülmények között folynak a műtétek: "Ma ez a legdrágább műtő Magyarországon, és nincs olyan szív- és érműtét, amit ne lehetne itt elvégezni."

Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt év nagy változást hozott a szívtranszplantációs munkában, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz, és az elmúlt öt évben több átültetést végeztek el a klinikán, mint az azt megelőző húsz évben. Csak tavaly 51 ilyen beavatkozás volt. 

"Szeretnénk egy tízágyas transzplantációs osztályt létrehozni, amelynek a feladata a várólistára helyezés gyorsítása, az intenzív osztályról kikerülő betegek további kezelése" - mondta Merkely Béla a klinika egymilliárdos fejlesztési terveiről.

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója arról beszélt, hogy 652 új beteg került fel tavaly a transzplantációs várólistára. 

"Egyrészt több donor van Magyarországon az elmúlt három évben, másrészt az egy donorból átlagosan eltávolított szervek száma is jelentősen emelkedik" - mondta az igazgató.

Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke azt mondta, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. "2016-ban 51 szívátültetés volt, és az átlagos várólista ideje nem egészen négy hónap. Volt aki két napot, de volt, aki két és fél évet várt."

Jelenleg 47 beteg van a várólistán, de legalább száznak kellene lennie egy akkora méretű országban, mint hazánk, ahhoz, hogy biztosan találjanak egy olyan várakozó beteget az adott donorszervhez.

"A szívtranszplantációs az a várólista, amelynél az a jó, ha sokan vannak.

Ha felajánlanak ugyanis egy szervet, akkor várakozók közül kell megtalálni azt, aki vércsoportban, korban, testalkatban megfelel" - mondta Szabolcs Zoltán.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szólt arról, hogy a kormány 150 milliárd forintot szán az orvosképzés fejlesztési stratégiájára, Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár pedig azt mondta, hogy Magyarországon ma 300 ezren szenvednek szívelégtelenségben, és vannak, akiknek a szívátültetés az egyetlen reális esély az életben maradásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×