Szájer József szerint Európa jövőjét illetően "teljes tanácstalanság uralkodik", pedig a kérdés az, hogy "csinálunk-e egy cselekvőképes Európát" vagy hagyjuk a jelenlegi, sodródó állapotot, amelyben reális döntések születnek ugyan, de perspektíva hiányában.

Az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítéséről szólva megjegyezte, "kész helyzetben az tűnt a legértelmesebb, kikerülhetetlen dolognak", de a régi és az új tagok "egymással dűlőre sohasem jutottak". Mivel a Nyugat azt várta, hogy az új tagállamok átvegyék sikerreceptjét, "hogy mi ehhez tudunk-e hozzátenni, arra nem voltak kíváncsiak".

"Mi mindig Nyugatra néztünk, a nyugatiak meg magukra" - fűzte hozzá.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a jaltai rendszer a történelem talán legigazságtalanabb és legkegyetlenebb rendszere, amely jólétben, szabadságban és demokráciában élőkre és diktatúrába, rabságra és nélkülözésre ítéltekre osztotta a kontinenst, amelynek bukása Európa egységét hozta el. Szavai szerint erre az örökségre akkor vagyunk méltóak, "ha ezt a szabadságot mindannyian jóra tudjuk fordítani". Kiemelte: 1989-ben sikerült beváltani az '56-os forradalom célkitűzéseit.

Egy kerekasztal-beszélgetésen Pozsgay Imre elmondta, az esemény előkészítése idején, egy telefonbeszélgetés során vetette fel Habsburg Ottónak, hogy ha a Magyarországon tartozó keletnémet menekültek, "ha arra járnak, véletlenül, kitalálhatnának az országból", amire a páneurópai mozgalom vezetője azt javasolta: annak érdekében, hogy az esemény ne terhelje meg a két állam kapcsolatát, egyikük se vegyen részt a pikniken.

Fodor Tamás (Fidesz), Sopron polgármestere beszédében arra hívta fel a figyelmet: a negyedszázaddal ezelőtt történtek különlegessége, hogy ilyen mérvű változások korábban "tűzzel és vassal következtek be", akárcsak az, hogy nem a meglévő állami, politikai struktúrák, hanem a civil szerveződések által generált mozgalmak voltak az események kezdeményezői, végigvivői.

Magas László, az egykori esemény szervezői által létrehozott Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet: az időben előrehaladva mind széttartóbbak az egykori történésekre vonatozó visszaemlékezések, ezért arra volna szükség, hogy mihamarabb elkészüljön a rendezvény "mindenki által elfogadott tényfeltárása".

Tudatos szervezés és szerencsés véletlenek sorozata vezetett negyedszázaddal ezelőtt ahhoz, hogy sikeresen zárult a sopronpusztai páneurópai piknik - emlékezett vissza az egyik szervező a konferencián.

Nagy László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány főtitkára egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy határozott céljuk volt "a berlini fal lebontása". Hozzátette: "harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek közül, ha egy nem jön be, bukik az egész".

Kezdve a szervezők összetalálkozásával, a határnyitás ötletén és az ausztriai engedélyek nyolc nap alatti megszerzésén át Pozsgay Imre államminiszter támogatásáig, aki "nem csak védelmet adott" - sorolta.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletvezetője szerint a piknik békés és döntő lépés volt a hidegháború által megosztott Európa újraegyesítése felé, míg Hildigund Neubert, Türingia tartomány kancelláriájának államtitkára azt emelte ki: a nyugatra menekülő keletnémetek, akikre az NDK akkori államhatalma lövetett, nem akarták elhagyni hazájukat, de egy olyan országban sem akartak élni, ahol "megállt az idő".

Arnold Vaatz német parlamenti képviselő, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese arról beszélt: az első világháború kitörése előtt a kontinens éppoly rendben lévőnek látszott, mint pályája csúcsán az Európai Unió. A politikus szerint a közösség tagjai megtanulták, hogy "a nemzeti egoizmusok konfrontációja halálra van ítélve", ugyanakkor a második leckével adós maradt az EU, mivel "a régi Európa mind a mai napig a régi koordinátarendszer szerint gondolkodik", és a kontinens keleti felét idegennek látja, ezzel is elvéve a közösség vonzerejéből az ott élők szemében.

"A magyar a szabadság nemzete" - jelentette ki az esti fogadáson mondott köszöntőjében Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára, kiemelve, "a szabadságot nem adják, hanem kivívják". Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke ugyanitt kiemelte: 1989-ben, amikor a magyarok segítették a keletnémeteket, egy nem szabad nép nyitotta meg egy leigázott előtt a szabadságba vezető utat.

Kora délután Páneurópai Piknik emlékmozdonyt avattak fel a soproni vasútállomáson. A GYSEV Zrt. által közlekedtetett emlékmozdony oldalán látható árnyszerű sziluetteket ábrázoló kép a Sopron melletti határnyitás perceit eleveníti fel, azt a pillanatot, amikor átvágták a szögesdrótot, és a menekülő keletnémet turisták értékeiket hátrahagyva, futva indultak a szabadság felé Ausztriába.