Infostart.hu
eur:
359.67
usd:
313.7
bux:
141872.76
2026. július 16. csütörtök Valter

Megalakulhat a budapesti egyetemi szövetség?

A Corvinus Egyetem rektora sajtóértesülések szerint egy budapesti egyetemi szövetség kialakítását javasolta az oktatási államtitkárnak. Eközben az első Orbán-kormány oktatási minisztere nem fogadja el azt a felvetést, amely szerint kevesebb diplomás kell és több szakmunkás.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora feldarabolás helyett egy budapesti egyetemi szövetség kialakítását javasolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak - tudta meg a Magyar Nemzet.

Mészáros Tamás szerint a 90-es években a Közgáz, a Kertészeti Egyetem és az Államigazgatási Főiskola részvételével már működött egy ilyen szövetség. A rektor a Budapesti Műszaki Egyetemmel tudna elképzelni ilyen szövetséget.

Az ebbe tömörülő intézmények megőriznék önállóságukat, ugyanakkor közös informatikai hálózatot működtetnének, közös diplomát adhatnának ki, és megoldható lenne az intézmények közötti átoktatás is, amely jelentős megtakarítást eredményezne. A rektor elfogadható változtatásnak tartaná, hogy egyes képzéseket fizetőssé tegyenek, de karok megszüntetését, az intézmény feldarabolását ellenzi.

Hoffmann Rózsa kedden azt mondta, hogy nem igazak az egyes felsőoktatási intézmények bezárásáról megjelent hírek, ilyen kormányzati szándék nem volt, nincs és nem is lesz. Hozzátette: meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet megfelelni annak a szempontnak, hogy ne 210 helyen elaprózott képzés legyen a felsőoktatásban, ami irracionális, gazdaságtalan és a minőségi elvárásoknak sem felel meg.

Eközben Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a Népszabadságnak azt mondta, hogy szerinte nem az a megoldás, hogy az egyetemi helyek szűkítésével a feltörekvő középosztálybeli családokat visszakényszerítsék a szakképzésbe. Hozzátette: bár a Széll Kálmán-terv, költségvetési megfontolásból, valóban csökkenteni akarja az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát, de nem fogadja el azt a felvetést, amely szerint kevesebb diplomás kell és több szakmunkás. A korábbi oktatási miniszter szerint minden sikeres ország a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésével biztosítja a gazdaságának versenyképességét.

A diploma társadalmi és gazdasági értéke sem megkérdőjelezhető - tette hozzá Pokorni Zoltán, aki hangsúlyozta, hogy meg kell előzni a szakképzésben a lemorzsolódást, és a diplomát minél szélesebb körben reális célkitűzésként kell kitűzni a diákok számára. Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke kiemelte, hogy a Fideszben azon az állásponton vannak, hogy nincs szükség az arányok megváltoztatására.

Pokorni Zoltán beszélt arról is, hogy véglegesnek tekinthető a tankötelezettség leszállítása 16 évre, de szerinte ez rossz üzenet, mert ez a korhatár egy olyan oktatási rendszerben jelenik meg, ahol a szakmunkásképzőbe felvett felvett diákok harmada lemorzsolódik.

A fideszes oktatáspoltikus nem ért egyet a pedagógusok óraszám-növelsével sem, mert szerinte ha a magyar közoktatás tanításközpontú marad és egy tanárnak 45 perces előadásokat kell tartania az vállalhatatlan fizikai és szellemi teher, ezért ezt egy abszurd a felvetésnek tartja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Számos vakfoltot feltárt a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek – és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad. Az ügyben a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez – közölte a szervezet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×