A fogvatartottakat csak azt követően engedték szabadon, hogy majd egy évvel letartóztatásuk után elfogták a valódi elkövetőket. A három férfi fejenként 7,8 millió forintos kártérítési keresetet nyújtott be.

A Heves megyei Tarnabodon 2008. szeptember 29-re virradóra támadtak Molotov-koktélokkal és sörétes fegyverekkel azok a férfiak, akik nyolc másik helyszínen, összesen hat halálos áldozatot követelő és öt súlyos sérülést okozó támadássorozatot indítottak romák ellen az ország öt megyéjében.

A tarnabodi támadást, amely a bűncselekmény-sorozat negyedik helyszíne volt, a romák közötti félelemkeltés motiválta. A célpontot elvétették, mert idős, nem roma emberek házaira rontottak rá, de sérülést nem okoztak.

Az emberölés és más bűncselekmények miatt indult büntetőper elsőrendű vádlottja, Kiss Árpád a Pest Megyei Bíróságon két másik (Galgagyörk, Piricse), hasonló céllal elkövetett támadást is elismert, és a tarnabodi akciójukat "céltalan, értelmetlen lövöldözésnek" nevezte. Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra testvérével, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal, és több Molotov-koktélt is eldobtak.

A tarnabodi támadás után alig tizenkét órával a kommandósok három helybéli roma fiatalt fogtak el, és egy, azóta hamisnak bizonyult tanúvallomás és ruházatukon talált lőpormaradványok - amely ügyvédjük szerint elfogásukkor a kommandósok öltözékéről kerülhetett rájuk - alapján tizenegy hónapon át fogva tartották őket, bár a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is a romák sérelmére elkövetett sorozattámadás részeként kezelte a Heves megyei kistelepülésen történt esetet.

Az akkor még fiatalkorú Németh Renátót, a már felnőttkorú Szabó Adorjánt és Pusoma Jánost - akik végig tagadták a bűncselekmény elkövetését, együttműködtek a hatóságokkal, vállalták a poligráfos vizsgálatokat is - több emberen elkövetett emberölés kísérletével gyanúsították.

A három férfi ügyvédje, Magyar Elemér az MTI-nek korábban többször is elmondta: a roma fiatalokat a 2008. július 21-i galgagyörki és az augusztus 8-i piricsei támadással is meg akarták gyanúsítani, míg szüleik és más rokonai ellen pedig azért folytattak nyomozást a rendőrök, mert azt gyanították, azért, hogy hozzátartozóikat mentsék, újabb hasonló támadásokat követtek el. Így azt feltételezték, hogy ők hajtották végre a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi, két-két áldozattal járó támadást is.

Ezt a lehetséges nyomozati szálat Petőfi Attila, az NNI akkori vezetője a most bíróság előtt álló vádlottak elfogása után több sajtónyilatkozatában el is ismerte.

A roma fiatalok szabadlábra helyezéséről csak az után született döntés, hogy a sorozattámadás feltételezett elkövetőit 2009. augusztus 21-én elfogták a rendőrök, de egyiküket egy ki nem fizetett 10 ezer forintos szabálysértési bírsága miatt csak a döntés után két nappal később engedték ki, majd kábítószerrel való visszaélés miatt eljárást indítottak ellenük.

A három fiatal a tizenegy hónapos fogva tartás miatt fejenként 7,8 millió forintos kártérítési keresetet nyújtott be, az ügyben csütörtökön hoz elsőfokú ítéletet az egri bíróság.

Magyar Elemér emlékeztetett: néhány évvel ezelőtt egy másik ügyfelét, Pusoma Dénest ártatlanul ítélték el, majd miután elfogták a valódi tettest, és szabadlábra került, öngyilkos lett. Tragédiájából ügyvédje drámát írt, és segítette Ragályi Elemér filmrendezőt, hogy a történetből mozifilm készüljön.

Egy másik gyilkossági ügyben egy magyarcsanádi testvérpárt gyanúsítottak meg, ők tizenöt hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban, amíg a bíróság jogerősen fel nem mentette őket. A bíróság által "primitívnek" nevezett Gán fivérek 1,2-1,2 millió forint nem vagyoni kártérítést kaptak.

Burka Ferencet és fiát szintén ártatlanul ítélték el gyilkosság vádjával 15 év, illetve 13 év fegyházra, és csaknem hat évet ültek börtönben, majd az ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, és szabadon engedte a két, szintén roma férfit.

Az apa és fia eredetileg 50-50 milliós kártalanításra tartott igényt. A hónapokig tartó pereskedésben végül egyezség született a felperesek és a magyar állam nevében eljáró akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium között. Eszerint idősebb Burka Ferenc 20 millió, ifjabb Burka Ferenc 25 millió forint kárpótlást kapott. Ez a Magyarországon valaha megítélt legmagasabb összegű állami kártalanítás indokolatlan büntetés miatt.