Úgy tapasztalta a házelnök az elmúlt hónapokban, hogy nem csak a parlamenti ülésteremben van rendetlenség, hanem az épületen belül, a folyosókon sincsenek olyan szabályok, amelyek világossá és egyértelművé tennék, ki milyen céllal, illetve felhatalmazással tartózkodik ott.

Kiszúrni az "álszakértőket"

Kövér László a félreértések elkerülése végett hangsúlyozta, ez nem csak az újságírókra vonatkozik. Azt azonban megjegyezte, hogy több mint hétszáz magát a sajtó munkatársának nevező rendelkezik állandó belépővel, akiknek nyilvánvalóan csupán töredékük dolgozik a médiában, így igazából csak egy részüknek lehet szüksége erre a jogosultságra.

Érintettek az ügyben azok, akik "szakértőként" ki tudtak járni maguknak egy állandó belépőt a parlamentbe tán már be sem jutott párttól, illetve a lobbisták, akiknek így a mozgása ellenőrizhetetlen - tette hozzá.

Kevés eszköz a fegyelmezésre

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: tiszteletben szeretné tartani a képviselők munkáját, hogy azt minél kulturáltabb, jobb körülmények között gyakorolhassák. Emellett Kövér László azt is szeretné elérni, hogy a politikusoknak csak akkor kelljen nyilatkozniuk bárkinek, ha arra felkészültek és vállalják a beszélgetést. Ebben az elnök várja a parlamenti képviselők együttműködését is.

Az üléstermen belüli fegyelemről Kövér László azt mondta: az utóbbi hetekben már szóban is próbált élni a fegyelmezés lehetőségével. Ugyanakkor, fűzte hozzá, nem szeretne ebben átlépni egy határt, hiszen amióta az országgyűlés formailag létezik, a képviselőktől megszokott a szabad vélemény- és érzelemnyilvánítás.

Nem is azzal van baj, hogy a képviselők bekiabálnak, vagy kifejezik tetszésüket, illetve nemtetszésüket, hanem ha ezt a rendzavarás szándékával teszik - mondta a házelnök.

Akadnak olyan képviselők, folytatta Kövér László, akiknek a nehezen elviselhető, állandó alapzajból is kihallatszik a hangjuk, de megemlíthetők itt a telefoncsörgések, vagy, hogy némely politikus összekeveri az üléstermet a büfével.

Ha pedig ilyesmit tapasztalnak a parlamenti karéjban helyet foglaló újságírók és vendéget, akkor vajon őket mi gátolja meg a hasonló viselkedésben - tette fel a kérdést az Országgyűlés elnöke.

Ennek megakadályozására azonban a házelnöknek nincs nagyobb eszköztára a figyelmeztetésen, illetve a felkérésen kívül - jegyezte meg Kövér László, aki az év végén szeretne az alelnökökkel megegyezni az egységes ülésvezetési elvekben.

Tehermentesítené a képviselőket

A plenáris ülések gyakoriságáról a házelnök úgy vélekedett: reménykedik, hogy a törvényalkotás mennyiségét tekintve világrekord számba menő teljesítményre a jövőben nem lesznek rákényszerítve. Hozzáfűzte: különösen az egyéni képviselők leterheltsége mellett ez a munkamódszer nem a legoptimálisabb.

Ezért Kövér László szerint ritkítani kellene az üléseket, legalábbis az olyanokat, amikor a T. Háznak határozatképesnek kell lennie. Jóllehet, ezzel ellentétben áll az ellenzék érdeke, vagyis, hogy ne szűkítsék a megszólalási lehetőségeiket az üléstermen belül - jegyezte meg a házelnök.

Hangsúlyozta viszont azt is: a mai médiaszerkezet mellett nem szükséges parlamenti felszólalás ahhoz, hogy egy ellenzéki politikus fölhívhassa a közvélemény figyelmét a saját álláspontjára.

Kövér László olyan kompromisszumra lát lehetőséget, amely tehermentesíti a parlamenti képviselőket, hiszen nem csak az Országgyűlésben, vagy a bizottságokban kell helyt állniuk, hanem a választókerületükben és a közélet más területein is. Ehhez adódik még felkészülés a törvényjavaslatok vitáira, és a családot, a magánéletet még nem is említettük - fejtette ki a házelnök.

Szerinte az lehetne a megoldás, hogy nem csökkentve az ellenzék napirend előtti felszólalási, kérdésfeltevési lehetőségeit, a határozathozatalokat ritkábban illesztenék a Ház munkájába.

Ezt ha nem is három, de kéthetes ülésezési renddel lehetne elérni, amelyben a parlamenten belüli és az egyéb közéleti munkának is meg lenne a helye - összegezte a politikus.