Nem a befizetett pénzt, hanem a rá eső vagyonelemet viszi magával az az állampolgár, aki a magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszalép az államiba - mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott az InfoRádió Aréna című műsorában. Selmeczi Gabriella hozzáfűzte: ennek egy része állampapír, ami egyből bekerül a rendszerbe és csökkenti az államháztartási hiányt, az egyéb pénzpiaci eszközök pedig várhatóan külön alapba kerülnek majd.

Az örökölhetőségről szólva a politikus elmondta: annak elve az állami rendszerben most is megvan, hiszen ha valaki meghal, a házastársa jogosult özvegyi nyugdíjra, a gyermeke pedig árvaellátásra. Hozzátette azonban, hogy a kérdésről azután tud majd többet mondani, hogy a kormány megalkotja a részletszabályokat is.

Arra a kérdésre, hogy miért a részletek kidolgozása előtt fogadták el a változtatásokat, Selmeczi Gabriella úgy válaszolt: hivatalba lépésekor a kormány azzal szembesült, hogy a pénztárak - és így a pénztártagok - jelentős veszteségeket szenvedtek, ezért határozott úgy, hogy átmeneti időre biztonságba helyezi a befizetéseket, addig, amíg a rendszert nem stabilizálja.

A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: független elemzők állítják, hogy jelenlegi formájában kockázatos a nyugdíjrendszer, nincsen ugyanis garancia arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak képesek lennének átvészelni egy esetleges újabb gazdasági válságot, és emellett 2013-tól fizetni tagjaiknak.

Költséges

Drágán és kockázatosan működnek a magánnyugdíjpénztárak - jelentette ki a miniszterelnöki megbízott, hozzátéve: az állami nyugdíjbiztosító éves működési költsége 0,9 százalék, ebből nyilvántartja az adatokat, megállapítja a nyugdíjakat és folyósítja azokat. A magánpénztárak ezzel szemben közel 5 százalékos működési költségért ezek közül csupán az adatok nyilvántartását végzik.

Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: a vagyonkezelést is drágán, idén a befizetések 0,8 százalékáért végzik a magánnyugdíjpénztárak, míg Nyugat-Európában ez az arány 0,2 százalék.

...és addig?

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jó gazdaságpolitikával kell megoldani: minél több a munkahely és az aktív állampolgár, minél több gyerek születik, annál több lesz az adó- és járulékfizető - magyarázta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott, hozzátéve: ehhez le kell rázni az adósságterhet, de úgy, hogy ne a magyar munkavállalókat és vállalkozókat nyomorítsák.

Ezek a lépések néhány éven belül éreztetik a hatásukat, míg az olyanok mint a gyermekvállalás ösztönzése, csak húsz éves távlatban vizsgálhatók, hiszen a megszületett kicsikből akkorra válhat adófizető - fejtegette Selmeczi Gabriella.

A politikus szerint azonban mindenképpen érdemes hosszú távon gondolkodni, hiszen a fő feladat az, hogy végre kiszámítható legyen az élet Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy az ehhez vezető lépésekből mikor lesz valami, Selmeczi Gabriella úgy válaszolt: a miniszterelnök egy évet kért a gazdaság beindítására, és arra, hogy az efféle rendszerszintű kérdésekre választ adjon.

A teljes adást ide kattintva hallgathatja meg.