Unalomig ismételt szavak: majdnem hárommillió nyugdíjas országa vagyunk, és a nyugdíjrendszer csak állami plusz befizetéssel tartható fenn. Ugyanakkor a nyugdíjak értéke meg sem közelíti a fizetéseket. A Nyugdíj és Időskori Kerekasztal tevékenységét lezáró jelentés már korábban figyelmeztetett: ha nem lesz változás, akkor 2015-re fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer.

A magánnyugdíjpénztárak elszámolásának ügye már több hónapja napirenden van. A kormány előbb Brüsszelnél lobbizott a lengyelekkel együtt, hogy a magánkasszákban lévő vagyont elszámolhassák a költségvetésben, de felemás eredmény született: akkor vennék figyelembe a nyugdíjreform költségeinek egy részét, ha az országot fenyegeti a túlzott deficit eljárás megindítása, és az államadósság nem haladja meg a GDP 60 százalékát - szólt az uniós verdikt.

Ezt követően hozta nyilvánosságra a miniszterelnök a kormány második csomagjában, hogy november elsejétől jövő év végéig a magánkasszák nem kapnák meg az adóhivataltól a nekik járó összeget, a havi mintegy 30 milliárd forint az állami nyugdíjalapba vándorolna. A pénztárak hangsúlyozták: az elvonás a tagoknak havi 10 ezer forint mínuszt jelentene. Ráadásul a visszalépést erősítené, hogy a következő 14 hónapban a tagok vagyona nem gyarapodna.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kompenzációt ígért a pénztártagoknak, de ennek részletei nem ismertek. A pénztárak kompromisszumot szeretnének, nem teljes elvonást, hanem csak annak a felét. A kormány eltökéltségét látva azonban erre vajmi kevés esély van.

A frissen kinevezett nyugdíjvédelmi megbízott a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot benyújtotta a Parlamentnek, ami egyrészt a pénztártagoknak lehetőséget adna az állami rendszerbe való visszalépésre, másrészt a pályakezdőknek nem írná elő kötelezően a magán-nyugdíjpénztári belépést, harmadrészt az elmúlt években már a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultaknak is engedné a tisztán állami nyugdíj lehetőségét.

A javaslat szerint az, aki visszalép, vinné magával a saját tulajdonrészét, amelyet a pénztáraknak kell majd az állami kasszába fizetniük. Az államnak így tehát értékpapírokat is kezelnie kell a jövőben. Aki marad a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, annak a 14 havi elmaradást majd utólag jóváírják. A részletes szabályokat az átlépésről és a jóváírásról majd egy későbbi kormányhatározat tartalmazza.

A kormány 55-75 százalékos visszalépéssel számol, a pénztárak inkább 30-50, szélsőséges esetben 60 százalékos visszalépési arányt valószínűsítenek. Nyitott kérdés maradt, hogy milyen következményei, elszámolása lesz az állami pillérbe való visszalépésnek, lesz-e egyéni számla az állami rendszerben, és ahogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknél, örökölhető lesz-e az összegyűjtött vagyon.