Öregségi nyugdíjhoz jelenleg 62 éves életkor betöltése szükséges (egységesen férfiak és nők esetében), valamint legalább 20 év szolgálati idő. A nyugdíjkorhatár 2012-től fokozatosan 65 évre emelkedik.

Előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges a férfiak esetében a 60., a nők esetében az 57. életév betöltése, valamint legalább 38 év szolgálati idő.

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása (amelyet orvosi bizottság állapít meg) legalább 80 százalékos, vagy 50-79 százalék közötti mértékű, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, és nem rehabilitálható. 2008-tól új ellátásként megjelent a rehabilitációs járadék. Ezt azok kaphatják, akik 50-79 százalék közötti egészségkárosodást szenvedtek, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztathatóak, de rehabilitálhatóak.

Az állami nyugdíj kezdeti összegét befolyásoló legfontosabb tényezők: a megszerzett szolgálati idő és az átlagos kereset.

Az induló (az első havi) nyugdíj kiszámításának menete a következő:
1. Keresetpálya meghatározása: a múltban befizetett járulékokból kiszámítják a keresetpályát, azaz a munkába állástól, de legkorábban 1988-tól a nyugdíjba vonulásig tartó időszak minden évére vonatkozó bruttó keresetet (a bruttó keresetnek csak a járulékplafon alatti részét veszik figyelembe.)

a. A 2013. január 1. előtt nyugdíjba vonulók esetében az előző lépésben meghatározott éves keresetekből először levonják az adott évben érvényes, bruttó keresetet terhelő járulékokat (egyéni nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, illetve munkavállalói járulék), majd ezt az összeget a számított SZJA-val csökkentik.
b. A 2012. december 31. után nyugdíjba vonulók esetében nem változtatnak a bruttó kereseteken.

2. A következő lépésben egységes értékre hozzák a különböző években elért keresetünket (ezt nevezzük valorizációnak.)
a. 2012. december 31. után a nyugdíjba vonulást megelőző harmadik év előtti évek keresetét a nyugdíjazást megelőző második év szintjére váltják át. A nyugdíjba vonulás előtti harmadik, második és első évi kereset változatlan marad.
b. 2013. január 1. előtt a nyugdíjazást megelőző valamennyi év keresetét a nyugdíjazást megelőző év szintjére váltják át.

3. Kiszámítják a valorizált keresetből az aktív időszak átlagos keresetét.

4. A fentiek alapján számított valorizált átlagbért besorolják egy táblázatba, és a következők szerint ellátják egy legfeljebb 1-es értékű szorzószámmal, ez a degresszió.
a. 2013. január 1. előtt a valorizált átlagkeresetet az előre meghatározott táblázat
szerint csökkentik.
b. 2012. december 31. után nincs degresszió, a valorizált átlagkereset nem változik.

5. A jogszabályban meghatározott nyugdíjszorzóval az átlagkeresetet meg kell szorozni. Ezzel a szorzószámmal csökkentett érték adja az első havi, azaz az induló nyugdíj összegét. A szorzószám nagysága függ a megszerzett szolgálati idő mértékétől, valamint attól is, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok vagyunk-e vagy sem. (A pénztártagok azonos feltételek mellett kb. 75 százalékát kapják annak a TB-nyugdíjnak, amit a nem pénztártagok kapnak.)

Az előzőekben leírt módon megállapított állami nyugdíj összege minden évben indexálódik, azaz emelkedik.

Időben kezdjen spórolni!

A magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájáról - akárcsak az állami nyugdíj esetén - a nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve a nyugdíjjogosultság megállapítása után fizethető nyugdíjszolgáltatás.

Magán-nyugdíjpénztárba kötelező belépniük a pályakezdőknek (35. életévüket még be nem töltött első járulékköteles jogviszonyt létesítők), magán-nyugdíjpénztári taggá válhatnak továbbá saját döntésük alapján azok a 30 év alatti személyek, akik korábban már munkába álltak, de nem választottak magán-nyugdíjpénztárat, és ezáltal kizárólag az állami rendszerben maradtak; illetve azon 35. életévüket betöltött személyek, akik első járulékköteles jogviszonyt létesítenek.