Az ATV műsorvezetője emlékeztette Orbán Viktort, hogy tavaly novemberben egyszeri, nagyarányú adócsökkentést ígért, majd azt kérdezte tőle: ez mikor valósul meg. A miniszterelnök válaszában kitért arra, hogy a kis- és középvállalkozások nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik évi 500 millió forintos nyereség alatt. "Oda vittük le az adót, hogy ne legyen érdemes csalni" - fogalmazott.

Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy bevezették az adórendszeren kívüli jövedelem fogalmát. Meggyőződése, mondta, hogy az érintettek befizetik az alkalmazottaik után járó összeget, mert "az emberek alapvetően jók". A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy meg akarják valósítani Közép-Európa legversenyképesebb, 16 százalékos személyijövedelemadó-rendszerét.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ezt kombinálnák a családi adózással, számokat azonban nem mondott, azok ugyanis, mondta, attól függnek, hogy az egykulcsos adórendszerre hány év alatt áll át az ország. Hangsúlyozta, úgy kell átállni - valószínűleg "két, két és fél lépésben" -, hogy közben ne legyenek vesztesek.

A szakszervezetekkel való egyeztetésre utaló felvetésre Orbán Viktor azt mondta: szinte minden kérdésben egyeztetnek az érdekvédőkkel, augusztusban pedig összehívja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. A vitás kérdések közül az indoklás nélküli felmondás ügyében úgy fogalmazott, indoklás nélkül lehet távozni is. Azt tartja helyesnek, mondta, "ha egyensúlyban vannak a dolgok".

Az EU-val tárgyalni kell

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokkal összefüggésben az ATV-nek elmondta: az IMF-szerződés októberi lejárta után már nem kell tárgyalni a valutaalappal, mert nem akarnak hitelt igénybe venni az IMF-től. "Az IMF-fel kapcsolatban két kötelezettségünk van: a költségvetési hiányt a GDP 3,8 százaléka alatt tartani és a felvett hitelt kamatostól visszafizetni. Ezt a két kötelezettségünket teljesíteni fogjuk" - hangsúlyozta a kormányfő.

Ugyanerről a kérdésről a HírTV-ben még elmondta: 2008-ban az IMF és az EU mentette meg Magyarországot a pénzügyi összeomlástól. "Ezért - függetlenül attól, hogy valaki szereti-e a bankárokat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket vagy magát az IMF-et, vagy sem - azt gondolom, hogy Magyarország hálával tartozik az IMF-nek azért, mert ebben a nehéz helyzetben nem engedett bennünket Görögország sorsára jutni". Igaz, hogy nehezen teljesíthető elvárásokat megfogalmazva, de "egy egérutat kínált a számunkra" - tette hozzá.

"Ez a szerződés így október végén teljesülésbe megy, mind a két fél szabad, az IMF is és mi is" - emelte ki. Arra a kérdésre, hogy a szerződés lejárta után lesz-e dolgunk az IMF-fel, a kormányfő azt válaszolta: "ez azt jelenti, hogy az IMF-fel nem lesz dolgunk; viszont lesz az unióval". Az unióval ugyanis más az ország viszonya.

Az IMF-től való "szabadulás" szerinte egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Hozzátette, ha van gazdasági növekedés, egyensúlyban van a gazdaság, a piacok szívesen adnak Magyarországnak pénzt, akkor "nem kell segélyért kuncsorogni", és ő úgy látja, az ország nagyon közel van ehhez az állapothoz. - mondta a HírTV-ben.

Az EU más

Ami az Európai Uniót illeti, vele tárgyalnunk kell, jelentette ki az ATV-ben a kormányfő, hozzátéve: erre "rá is kényszerítenének, ha nem lenne ennyi eszünk, de van". Az EU-t érintően megjegyezte, a költségvetési hiánynak 3 százalék alatt kell lennie, az unió azonban még nem döntött, hogy ezt a szintet mennyi idő alatt kell elérni. Akármit dönt is azonban az EU, "amit elfogad általános szabályként, Magyarország is azt fogja betartani" - jelentette ki.

Az EU-nak nem elég a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány, mert azt döntötték el, hogy a megbízhatóság mércéje a költségvetési hiány szempontjából 3 százalék. Azt várják el minden tagállamtól, hogy a hiányt vigye le 3 százalék alá - mondta, majd kijelentette: "mi ezzel egyetértünk, mi ezt támogatjuk, és mi is le fogjuk vinni 3 százalék alá a magyar költségvetés hiányát" - erősítette meg a HírTV-ben is.A bankadó miatt szakadtak meg a tárgyalások

Orbán Viktor az ATV-ben megerősítette, hogy a bankadó ügyében akadtak el az IMF-tárgyalások, szerinte ugyanis a valutaalappal nem kell tárgyalni a bankadóról, az IMF ugyanis "nem a bankárok nemzetközi szervezete". Az IMF-et csak az kell, hogy érdekelje, tudjuk-e tartani a 2010-es hiánycélt - ismételte meg a kormányfő.

Az EU-t illetően hozzátette, a közösségben minden állam most vezeti be a bankadót, és mindenhol nagy viták vannak. Ausztriában például a magyarországihoz hasonló mértékű bankadót vezetnek be - hozta fel. A magyarországi törvényeket a magyar Parlament hozza meg. Ezt a jogot senki nem veheti el - jegyezte meg. Az uniónak ahhoz van köze, amit vállaltunk, és ami közös európai ügy.

A kormányfő kifejtette: a bankok nyereségessége Magyarországon a legmagasabb, a bankadót pedig nem "szociális okokból" fizetik be a költségvetésbe. Ám mér erről is szívesen lemondott volna, ha nem kényszerítette volna a költségvetés helyzete a bankadó kivetésére.

A bankadó - amelyet szigorúan három évre vezettek be, de két évig a mértéke biztosan nem lesz kevesebb - majdani kivezetéséről azt mondta, nem oda fognak visszatérni, mint az adónem előtti időben, hanem "egy európai középmértékre" lehetne beállítani. A kormányfő véleménye szerint a bankadónak az ügyfelekre való áthárítására "szinte alig van esély". Ha ugyanis ez olyan könnyű lenne, akkor a pénzintézetek most nem harcolnának körömszakadtáig annak bevezetése ellen.

Elvi kérdés

Orbán Viktor a HírTV-nek adott interjúban kérdésre ismét kitért Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetésére, amely szerinte nem az IMF vagy az EU dolga, hanem a miénk, mert az MNB elnökének fizetését az adófizetők állják, nem más.

Úgy fogalmazott, "egy ember ki akarja dugni a fejét magasabbra", és ragaszkodik a fizetéséhez. Ez szerinte ízléstelenség a jegybankelnök részéről és magyarázhatatlan magatartás. Közölte: visszautasította az Európai Központi Bank azon véleményét, hogy a jegybankelnök általános fizetési korlátját függetlenségi kérdésnek tekinti. Ez sértés a magyar jogállamisággal szemben, hiszen aki ilyesmit állít, az elvitatja az MNB-hez hasonló intézmények függetlenségét - jelentette ki Orbán Viktor, aki emlékeztetett arra is, hogy nem Simor Andrást "pécézték ki", hanem meghúztak egy fizetési plafont, ami minden állami tulajdonú vállalat és intézmény vezetőjére vonatkozik.

"Hiába vonul fel a fél világ", egy alapvető elvi kérdésről van szó, és "nem áll módunkban erről a kérdésről érdemben tárgyalni senkivel" - jelentette ki.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy azért választotta a "nemzeti centrum" kifejezést, mert az így leírt közösségben nagyon nagy számban vannak baloldaliak, és ők sokkal "érzékenyebbek" olyan kifejezésekre, mint "haza", "nemzet", a "centrum" szó viszont nem hív elő a fejükből ellenérzést, "és nekünk most arra van szükségünk, hogy bizony sok százezer baloldali embert is ebben a közösségben tudjunk tartani".

Mint megerősítette: ősztől lassabb tempóban kell végeznie a parlamentnek a munkáját.

Gondolkodjunk józanésszel!

Az ATV-nek adott interjúban szóba került Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének és Szijjártó Péternek, a miniszterelnök szóvivőjének néhány héttel ezelőtti nyilatkozata, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor közölte: nem a mondatokkal van a baj, hanem a magyar gazdaság állapotával. "Azt ne hányjuk senkinek a szemére, hogy igazat mond" - emelte ki, hozzáfűzve: ha a 29 pontból álló akcióterv lépéseit nem jelentik be, akkor a magyar gazdaság tényleg abba a helyzetbe sodródott volna, mint amilyent Kósa Lajos leírt.

A magyar gazdaság helyzete tényleg szomorú - fogalmazott a kormányfő, emlékeztetve, hogy ha például nem vezetik be a bankadót, akkor a magyar költségvetés lyukait nem lehetne betömni.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e népszavazás az új alkotmány kérdésében, úgy válaszolt, nem gondolja, de döntés még nem született róla. "Nem vagyok a híve" - ismertette saját álláspontját, amely szerint azért választják meg a képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetben forduljanak vissza a választókhoz.

"A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, (...) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el" - jelentette ki.