eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Megakadályozott Sólyom-látogatás: az Európai Bizottság elhárította a magyar beadványt

Az uniós szerződés és a másodlagos jogforrások rendelkezései sem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására. Ezért az Európai Bizottság szerint Sólyom László tavaly augusztusban megakadályozott szlovákiai látogatása ügyében megalapozatlan a magyarok hivatkozása a szlovák kötelezettségszegésre - közölték csütörtökön Brüsszelben. Hazánk külügyminisztériumának álláspontja viszont az, hogy Szlovákia nem tagadhatta volna meg a magyar köztársasági belépését az ország területére. Így Magyarország folytatja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt - jelentette be a magyar külügyi tárca.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat".

Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

A Bizottság következetes


Brüsszel a BruxInfo értékelése szerint következetesen tartja magát ahhoz a korábbi álláspontjához, miszerint az államfői látogatásokra nem vonatkozik a szerződés és az uniós jog, következésképp sem az Európai Bizottság, sem más európai intézmények nem hivatottak igazságot tenni a Magyarországot Szlovákiával szembeállító vitában.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Bizottság nem azonosul a magyar külügyminisztériumnak azzal az álláspontjával, hogy Pozsony kötelezettséget szegett (jogsértést követett el), amikor egy uniós irányelvre hivatkozva tavaly augusztus 21-én megtagadta a belépést a magyar köztársasági elnöktől. Másfelől a jogi vélemény ennek folytán az uniós irányelvre történt szlovák hivatkozással sem ért egyet.

A BruxInfónak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források szerint a bizottság nyilvánvalóan azért "rázza le" magáról az ügyet, mert a hagyományokhoz tartva magát egyik fél oldalára sem kíván állni két tagállamot megosztó vitában. Ezért inkább arra fogja távolságtartását, hogy az uniós szerveknek nincs hatáskörük a témában.

A bizottság indoklással ellátott véleménye azonban érdemben nem változtat a helyzeten, hiszen Magyarország már korábban jelezte, hogy így is, úgy is az Európai Bíróságon keres majd jogorvoslatot a szlovákok eljárása ellen. A mostani bizottsági jogi vélemény lényegében már ennek az eljárásnak a része, hiszen az uniós jog értelmében amennyiben egy EU-tagállam perli be a bíróságon a másikat, akkor a panaszos országnak az Európai Bizottságnál kell kezdeményeznie az eljárást, amelynek három hónapja van annak eldöntésére, hogy maga lép-e fel a bíróságon az ügyben.

Brüsszel most úgy döntött, hogy mivel nem tekinti illetékesnek magát a kérdésben, ezért nem is vesz részt az eljárásban. A magyar kormány ettől függetlenül akár már a következő hetekben benyújthatja az Európai Bíróságon is a keresetet.

Az uniós jog ugyanis felhatalmazza a magát sértettnek érző tagállamot, hogy bizottsági elutasítás esetén is az Európai Bírósághoz forduljon. A bírósági eljárás akár több évig is elhúzódhat, Magyarország szerint mégis lenne értelme a procedúrának, ha másért nem, hát azért, hogy még egyszer ne fordulhasson elő hasonló eset.

A szlovák kormány tavaly augusztus 21-én egy szóbeli jegyzék útján megtagadta a belépést a magyar köztársasági elnöktől. A szlovák fél azzal az uniós irányelvvel indokolta a nemzetközi diplomáciában meglehetősen szokatlan lépést, amely a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására.

Budapest szerint ugyanakkor az idézett jogszabályra való hivatkozás téves, ugyanis az az arányosság elvének betartása mellett kizárólag akkor hagyja jóvá a korlátozást, ha az az érintett személy magatartásán (értsd cselekedetén) alapul. Márpedig - szól a magyar érvelés - Sólyom László esetében ez a feltétel nem teljesült, hiszen a szlovákok preventív módon tagadták meg a belépést a magyar államfőtől.

Egy bűnözőnek van joga - egy államfőnek nincs?


"A magyar kormány továbbra is annak megállapítását kéri, hogy a Szlovák Köztársaság Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltásával megsértette az alapszerződéseket és az irányelvet a közösségi jog visszaélésszerű hivatkozásával, illetve azzal, hogy nem zárja ki hasonló intézkedés megtörténtét a jövőben. Az eljárás folytatásával Magyarország célja, hogy az ügyet jogszerűen és megnyugtatóan zárja le annak érdekében, hogy az uniós jogra hivatkozással hasonló incidensre a jövőben ne kerülhessen sor egyik tagállamban sem. Magyarország továbbra is nyitott a Szlovákiával való együttműködés széleskörű fejlesztésére" - fogalmaz a még az előző magyar kormány által március végén kiadott közlemény.

A BruxInfónak nyilatkozó források szerint ugyanakkor "sántít" az Európai Bizottság érvelése, hiszen nem kevesebbet sugall, mint azt, hogy egy tagország államfője nem tekinthető uniós állampolgárnak. Az említett források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU-szerződés valamennyi polgár számára, így az országok vezetői számára is alapjoggá teszi a személyek szabad mozgását.

"Ez még egy köztörvényes bűnözőre is vonatkozik" - tette hozzá egy nyilatkozó, aki szerint az államfők ebből a körből történő kivonása nyakatekert jogi helyzetet eredményezhet. Felvetődik például a kérdés, hogy mi a szabály akkor, ha nem államfői, hanem miniszterelnöki vizitről van szó? "Ez az egyik legérdekesebb jogi kérdés, amivel valaha is találkoztam" - próbálta értelmezni a Bizottság álláspontját az idézett forrás.

A Bizottság jogászainak korábbi megítélése szerint a magyar és a szlovák fél között lényegében akörül folyik a vita, hogy Sólyom László csupán magánemberként vagy hivatalos minőségben kívánt-e Szlovákiába utazni. Névtelenségbe burkolózó bizottsági források korábban több ízben is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az illetékes tagállami bíróságra (jelen esetben tehát szlovák bíróságra) tartozik az ügy elbírálása.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×