Komótosan megy a hatalomváltás Magyarországon - mondta Tölgyessy Péter. A politikai elemző szerint, bár a mostani átvétel-átadás hazai mércével az eddigi leggyorsabb, ha a szintén tavasszal zajló brit hatalomváltással hasonlítjuk össze, lassúnak tekinthető.

Az Egyesült Királyságban alig négy hete kezdődött a hivatalos választási folyamat, és már a voksolás után pár nappal felállt egy olyan koalíciós kormány, amire majdnem hetven év óta nem volt precedens. A hazai lassúság egyik oka, a magyar közjog fontoskodó, bürokratikus jellege, amely mindent nagyon precízen, hosszan és akkurátusan igyekszik rögzíteni.

Tölgyessy Péter szerint egyelőre nagyon keveset tudunk arról, mit akar a leendő magyar kabinet. Nyilvánvaló: a kormányzás alapvető stratégiai irányának eldöntése még sokban hátra van.

Orbán Viktor egyre elszántabb

A már benyújtott törvények többnyire az új kormányzati szerkezethez szükségesek, a legfeljebb 200 fős parlament alkotmányos szabálya az előterjesztés szerint is csak az új választási rendszer elfogadása után lép hatályba. Tölgyessy Péter szerint a világ alkotmányainak nagyobbik fele nem határozza meg a parlament létszámát, az a választási rendszerre van bízva. Azt azonban, hogy a Fidesz milyen új választási szisztémát akar, csak később tudhatjuk meg.

A legújabb elképzelések szerint egy paritásos parlamenti bizottság fogja majd ezt 2011 szeptemberéig kidolgozni, ha ez nem sikerül, akkor veszi a Fidesz a dolgot a kezébe. Azt lehet mondani, hogy a legfeljebb kétszáz fős parlament előírása így inkább szimbolikus változás, azt akarja mutatni, hogy a kormány máris cselekszik - álltja a politikai elemző.

A választási eredmény azt mutatja, hogy jókora a bizalom az új kormány iránt, Orbán Viktor nyilatkozataiból pedig világosan látszik, hogy egyre elszántabb: a leendő miniszterelnök egyre eltökéltebben hangsúlyozza, hogy azt a világlátást, amelyet mélyen magában hordoz, az alulmaradt riválisok ellenállására tekintet nélkül, tetterősen fogja megvalósítani.

Értelmezése szerint a kétharmados többséggel a választók megbuktatták a rendszerváltás utáni húsz év zavaros világát, és a szavazófülkékben forradalmat vittek véghez. Megdöntötték a régi rendszert, és új rendszert alapítottak. Orbán Viktor szombati nyilatkozata szerint másfél-két év múltán az új rendszer alapjait hosszú távra szóló új alkotmány rögzíti majd.

Tölgyessy szerint alig egy hónapja, április 11-e előtt, a Fidesz még a jó és korrupciómentes kormányzásra, és nem egy teljesen új társadalmi rendszer megalapítására kért felhatalmazást a választóktól. Ugyanakkor az is világos, a küldetésében bízó, kétharmados többség aligha mondhat le az ideiglenes alaptörvény végleges alkotmánnyal való felváltásáról.

Mikor ilyen nagy a válság és ekkora a felhatalmazás, akkor óriási a késztetés arra, hogy az új köztársaság alapításának gesztusaival éljen az új kormány. Hogy ez érinti-e az alkotmányos alapszerkezetet, azt csak később tudhatjuk meg.Folytatódó háborús logika

Az elemző szerint a vereséget szenvedő szocialisták viszont mindezt aligha helyeselhetik. A Fidesz érveinek elfogadása számukra azt jelentené, hogy amit eddig tettek, az egy zavaros időszakot hozott. A régóta élet-halálharcot vívó közéleti táborok országában a megegyezéses kiútkeresés bajosan várható.

Félő, a szocialisták, de a radikális jobboldaliak is, csupán saját identitásuk kompromisszumnélküli felmutatásával, harcuk folytatásának szándékával szólalhatnak meg az alkotmányozás vitáiban. Vesztes pozícióból ugyan, de folytatják harcukat, hogy a felelősség egésze a kétharmados többség birtokában a Fideszé legyen.

Csakhogy így magyar politikai közösség egésze által elfogadott alkotmány nehezen születhet. Sőt, a másik tábor beleegyezése nélküli alkotmányozás inkább csak újabb frontot és szakaszt nyithat a háborús politikában és folytathatja a háborús logikát - mondta az elemző.

Eredményessé kell tenni Magyarországot

Az egyértelmű, a magyar társadalmi modell recseg-ropog, mindenütt bajban van. A társadalmi modell megfontolt átalakítására, az értékválság türelmes orvoslására mindenképpen szükség van. Ám egy új alaptörvény megalkotása és népszavazásos elfogadása önmagában nem teszi tartósan legitimmé Magyarország hatalmi intézményeit.

A tárgyalásos átmenet következtében egyszerűen hiányzik az a demokratikus élmény, hogy mi, magyarok vívtuk ki magunknak az új államot. A demokrácia rendjének megteremtésében való állampolgári részvétel hazánkban olyannyira hiányzó élményét húsz esztendő elmúltával már, pusztán a szavazófülkében való voksolással, bajosan lehet pótolni - mondta Tölgyessy Péter.

Az elemző szerint egyszerűen nincs más lehetőség, mint eredményessé kell tenni Magyarországot, és akkor a sikeresség legitimálhatja az új hazai tömegdemokráciát. A köztársaság újraalapításának új alaptörvénye a társadalmi modellválság tényleges megoldása nélkül, csak további rendszerbuktató igényeket kelthet.

A Nemzeti Együttműködés Orbán Viktor által javasolt új rendszerében egy rendszeralapító új alkotmányt Tölgyessy Péter szerint egyedül népszavazás hagyhat jóvá. Ám két év múltán a népszavazás könnyen már nem csupán az alkotmányról, hanem inkább az Orbán-kormány teljesítményéről szólhat, és bukott meg már Nyugat-Európában hatalom alkotmányos kérdések ügyében elveszített népszavazás miatt - mondta az elemző.Hosszú idő után elindult a növekedés

Tölgyessy Péter egyetértett azzal, hogy a Fidesz gazdasági tervei lassan körvonalazódnak, aminek a fő oka szerinte az, hogy ezen a területen sem igen születtek még meg az alapvető stratégiai döntések. Az elemző azonban úgy véli, a bizonytalanságot tovább növelte, hogy az utóbbi hetekben alaposan megváltozott a világgazdasági helyzet.

A görög hitelválság után sokkal nagyobb a bizalmatlanság az Európai Unióban és a világgazdaságban. Eddig a válság bajait jobbára úgy próbálták az államok enyhíteni, hogy költötték a pénzt, most pedig trendváltás zajlik. Egyre több ország, olyanok is, amelyek nem kerültek közvetlen bajba, elkezdenek megszorítani, hogy megelőzzék a hitelválságot.

Ez a kényszer jó eséllyel lassítja a válságból való kilábalást, és az sem kizárható, hogy a krízisnek második hulláma következik. Az szintén bizonyos - folytatta Tölgyessy Péter -, hogy akinek nagyon nagy az adósságállománya, azzal nem igen fognak nagyvonalúan bánni a hitelezői, mert egész egyszerűen sok ilyen ország van, és sok- megértést kéne tanúsítani - olyan sokat, amire már nem képesek.

A Bajnai-kormány intézkedéseinek köszönhetően hazánk már nem számít az Európai Unió talán legveszélyeztetettebb országának, hosszú idő után némi növekedés is elindult nálunk. Az első negyedév növekedési adatai a legjobbak az egész térségben, de az is bizonyos, hogy nagyon kicsi a mozgásterünk. A várható költségvetési hiány a tervezett 3,8 százalék helyett további intézkedések nélkül valamivel négy százalék fölé várható, a nagyobb növekedés ellenére is - véli Tölgyessy Péter.

Orbán Viktor nyilatkozatai szerint szabályos adóforradalom elindításával kellene kibillenteni Magyarország gazdaságát stagnáló helyzetéből. A leendő miniszterelnök megszólalásaiból, de a körülötte lévő közgazdászok megnyilvánulásaiból is látszik, hogy az új kormánynak a gazdaságpolitikai credója lényeges pontokon valóságos szakítást jelent az elmúlt húsz év alatt jobbára meghatározó régi reformközgazdász világlátással - mondta Tölgyessy Péter.

A Fidesz az elmúlt nyolc évben minden megszorítást, reformkezdeményt hevesen ellenzett, és úgy tűnik, ezen eztán sem változtat. Számos közgazdász gondolta, hogy a választások megnyerése után fordít majd reformellenes magatartásán. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy minden nagyobb áldozathozatal, reformkísérlet nélkül alapvetően a belső piacokra és az adócsökkentésre alapozva akarja beindítani a Fidesz a magyar gazdaságot.

A több évre tervezett adócsökkentéshez forrást az új kormányzat várhatóan a költségvetési hiánynövelésből, annak a Valutaalappal és az Unióval való újratárgyalásából remél teremteni. Ezenkívül vélhetőleg további jegybanki kamatcsökkentéssel, a forint némi gyengítésével óhajtja növelni mozgásterét.

Ezért is vetődik fel állandóan a megszólalásokban, hogy távozzék a jegybanknak szinte az egész vezetése, illetve a Monetáris Tanács is - mondta Tölgyessy. Péter A Bajnai-kormány által hátrahagyott "csontvázakra" hivatkozva így idén felszaladna a hiány 5,5-6,5 százalékra, majd az euró bevezetéséről egy időre lemondva, évenként fél-egy százalékkal csökkentve, csak a ciklus vége felé érnénk el azt a 3 százalékot, amelyet eddig jóval hamarabbra megígértünk a Valutaalapnak

4

A jobbára hitelből indított adócsökkentést később a remélt növekedés finanszírozná. Ezen elképzelés szerint nem lenne szükség újabb megszorításokra, a magyarok életét felforgató reformkísérletekre, hanem az emberek vágyainak megfelelően lassabb, biztonságos változás következne. Szinte a saját hajánál fogva emelkedne ki az ország régi bajaiból.

Ám erősen kérdéses a Valutaalap, az Európai Unió enged-e évente öt-hatszázmilliárd forinttal nagyobb hitelfelvételt a már elfogadott konvergencia programhoz képest? Tölgyessy szerint fölöttébb valószínűtlen, hogy ezt így, ahogy akarja a Fidesz, elfogadná akár a Valutaalap, akár az Európai Unió. Egy kisebb hiánynövekedést talán még tudomásul vennének, de ekkorát valószínűleg csak akkor, ha Magyarország ad valamit cserébe: a tartós szerkezeti hiánycsökkentés tervét, azaz valamilyen területnek a reformját. De a görög válság után talán még reformok elindítása mellett sem fogadnának el a partnerek évi 5-600 milliárdos adósságnövekedést.

Nehéz megmondani, mit akar a Fidesz

Tölgyessy Péter szerint nem csak azzal érdemes foglalkozni, milyen esélyei vannak a Fidesz tervei külföldi, befektetői fogadtatásának, hanem azon is, tartós megoldást hozhat-e döntően az adócsökkentés. Az elemző úgy véli, a törekvéseknek vannak olyan elemei, amelyek komolyan megfontolandók, így például a némileg gyengébb forint.

Az adócsökkentés mindenképpen javíthatja közvetlen nemzetközi versenyképességünket. Ám egyáltalán nem bizonyos, hogy a tervezett gazdaságpolitikai fordulat egyedül kihozza az országot nehéz helyzetéből. Az elemző úgy véli, a problémák sokkal mélyebbek, mint a kétségtelen túladóztatás. Értékvilágbeli bajok és nagyon mély szerkezeti gondok vannak a magyar társadalomban, amelyeket önmagában az adócsökkentés nem
old meg, sőt, azokat tovább éltetheti.

Ugyancsak veszélyes, hogy Magyarország nagyjából 2002 óta állandóan az ellenkezőjét teszi annak, amit partnerei cselekedtek. Ebből eddig inkább kárunk, mint hasznunk származott. Magyarország a világválság tetőpontján kényszerült jelentős megszorításokra. Most, hogy kezd kijönni a világ a válságból, és másutt jönnek a költségvetési kiigazítások, mi akkor akarunk újra költségvetési hiánynövelésbe, további eladósodásba kezdeni - vázolta véleményét Tölgyessy Péter.

Az elemző szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy a Fidesz mit is akar pontosan. Ám az máris látható: az egyelőre csupán néhány körvonalában kirajzolódó új gazdaságpolitika úgy kísérli meg lényegileg új utakra vinni a magyar gazdaságot, hogy jelentősen csökkenjen a választók gyors csalódásának veszélye, ám általa érezhetően megnőnének a gazdasági kockázatok.