Csak a jogos követeléseiknek adnak hangot a Magyarországi Református Egyház, amikor ragaszkodik ahhoz, hogy az egyházi intézmények ugyanazt az összeget kapják meg az államtól kiegészítő támogatásként, amit az önkormányzatok rájuk fordítottak - mondta az InfoRádiónak Bölcskei Gusztáv püspök.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elmondta: nem igaz, hogy az egyházi fenntartású intézmények, ha teljes egészében megkapják a kiegészítő támogatást, sokkal több pénzhez jutnak, mint az önkormányzati fenntartásúak.

Bölcskei Gusztáv közölte: hihetetlen erőfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy az iskolák kevesebb pénzből is meg tudják tartani az oktatás színvonalát. A püspök hozzáfűzte: a 2007-es zárszámadási törvényből kiderül, hogy az egyházi iskolák 7,2 milliárd forinttól estek el, ez a Református Egyház esetében több mint 2 milliárd forintot jelentett.

Az egyházak vitatják a kormány számítási modelljét, bírósághoz azonban nem fordulhatnak az ügyben, éppen ezért az Alkotmánybíróságánál kezdeményezik e lehetőség megteremtését - magyarázta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv hozzátette: attól tartanak, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására az oktatási minisztérium új normatíva-számítási módszerrel áll elő.

Visszatérő probléma

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöke az InfoRádiónak elmondta: évente visszatérő probléma volt, hogy az egyházak nem tudták pontosan, hogyan számítják ki a kiegészítő támogatások összegét. Az egyházi szakértők kalkulációja szerint 2005-2006-ban jelentősen, több milliárd forinttal kevesebbet kaptak, a kormány azonban ezt vitatta.

Az Állami Számvevőszék jelentése bebizonyította, hogy nem voltak igazak a kormányzat vádjai, amelyek szerint az egyházak többletjuttatást, méltatlan előnyöket, olyan összegeket kívánnak, amelyek nem járnak nekik - tette hozzá Ittzés János. A püspök megjegyezte: az ÁSZ -vizsgálat eredménye azért is megnyugtató számukra, mert remélhetik, hogy a hiányzó összeget pótolja majd a kormányzat.

Bár az egyházi iskolák - néhány kivételtől eltekintve - a kiegészítő támogatás nélkül is tudták folytatni működésüket, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöke szerint cinizmus lenne erre hivatkozni.Törvénysértés

A budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatója az InfoRádiónak elmondta: az iskolák működési költségének 60-65 százalékát teszi ki az az alapnormatíva, amelyet minden Magyarországon tanuló diák megkap az életkorára és az iskolatípusra vonatkoztatva. A fennmaradó részt a fenntartók, az állam és az önkormányzat, illetve az állam és az alapítványok hozzájárulása teszi ki.

Az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás számításával kapcsolatos problémák több éve kezdődtek, 2005 elején emiatt tüntetést is tartottak az oktatási minisztérium épülete előtt. Kőrösiné Merkl Hilda elmondta: akkoriban 20-30 ezer forint volt a különbség az iskoláknak járó és az állam által folyósított összeg között.

Az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint azt állította, hogy az egyházi iskolák túlfinanszírozottak, és több pénzt kaptak, mint az állami iskolák, holott ez, a kiszámítás módja miatt lehetetlen - magyarázta a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatója.

Kőrösiné Merkl Hilda megjegyezte: a kormány tavaly, a költségvetési törvény megalkotása idején elismerte, hogy az egyházi iskolák nem azt az összeget kapták kiegészítő támogatás címén, mint amekkora járt volna nekik. Ez törvénysértés - fűzte hozzá az igazgatónő.