A Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet azt tervezte, hogy a per 50. évfordulóján egy rendhagyó, egyhetes megemlékezést szervez, a "meggyilkolt vagy súlyos börtönévekre ítélt vádlottak méltóságának helyreállítása érdekében", ezen pedig teljes egészében bemutatták volna annak hanganyagát, amely mintegy 52 órát tesz ki, és teljes egészében tartalmazza az 1958. június 9-e és 15-e között elhangzottakat.

A per írásos változata 26 ezer oldalas.

Kopácsi Sándor akkori budapesti rendőrfőkapitány Torontóban élő özvegye, Nagy Imre unokája, Maléter Pál hadügyminiszter özvegye, Vásárhelyi Miklós leánya, Gimes Miklós Zürichben élő fia, Jánosi Ferenc leánya és Tildy Zoltán volt köztársasági elnök unokája egyaránt nevét és segítségét adta ahhoz, hogy a hangszalagok lejátszása megvalósulhasson. Donáth Ferenc fiai egy ideig haboztak a nyilatkozat aláírásával, végül egy saját állásfoglalást írtak, amelyben hozzájárultak a hanganyag nyilvánosságra hozatalához.

Rév István, az alapítvány és Rainer M. János, az intézet vezetője azonban nem kapott engedélyt a hanganyag leadásához, annak ellenére, hogy megszerezték a vádlottak rokonainak hozzájárulását.

Csak a kutatók hallhatják

A per írásos változata és hanganyaga 1991 óta minden tudományos kutató számára hozzáférhető, a nyilvánosság azonban a vonatkozó szabályok értelmében nem hallhatja - mutatott rá a sajátos jogi helyzetre Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója.

Ahhoz azonban, hogy a hanganyagot ne csak a kutatók, hanem bárki meghallgathassa, az adatvédelmi és a levéltári törvényt kellene módosítani - közölte az InfoRádióval a főigazgató.

Emlékeztetett arra, hogy Majtényi László még adatvédelmi biztosként, 1996-ban a per egyik tanújának kérésére adott ki egy állásfoglalást, amely szintén azt tartalmazta, hogy a hanganyag nem hozható széles körben nyilvánosságra.

A főigazgató rámutatott arra, hogy tudomása szerint sehol a világon nem élveznek olyan privilégiumot a történészek, mint Magyarországon, a mi törvényeink szerint azonban jelenleg csak ők hallhatják a pert. Hozzátette: a nyilvánosságra hozatalhoz nem a levéltárnak, hanem a jogalkotóknak van feladata.