Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kiemelte az egyház értékhordozó szerepét, amely szociális, oktatási intézményeiken keresztül is megjelenik. Ezt a tevékenységüket megítélése szerint az állam megbecsüli.

A bíboros szerint az egyetértés keresése a legjobb út a bizalmatlanságok esetében. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a közhatalomnak, valamint az egész társadalomnak kötelessége a szélsőségek elleni fellépés.

Erdő Péter hangsúlyozta:"nem éledhetnek újra az ordas eszmék, és nem engedhetjük meg azt, hogy a társadalmunkban olyan magatartás terjedjen el, amely a kereszténységgel is gyökeresen ellenkezik, és az emberi együttélés általános normáival is".

A felajánlott összegeket oktatási és szociális intézményeiken túlmenően a műemlékvédelemre szeretnék fordítani - mondta a bíboros.

Német László, az MKPK titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a katolikus, a református és az evangélikus egyház már közösen kampányolt a személyi jövedelemadó egy százalékáért, az idén csatlakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is.

Kiemelte: kampányuknak köszönhetően tavaly a korábbi évhez képest 60 ezerrel többen, 440 ezren ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, ez mintegy 20 százalékos növekedést jelent - tette hozzá.

Akik nem kötődnek egyházhoz, "nem tudják, honnan jöttek"

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy az egyházaknak közösségépítő tevékenységük is van, ami nem kis részben bizalmi tőkéjüknek köszönhető.

A református püspök azt mondta, hogy a kormány eddig mindig kész tények elé állította az egyházakat a felajánlásokból való részesedés kapcsán, majd hozzátette: még mindig nem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy a részesedés pontosan miként alakul az egyházak számára.

Bölcskei Gusztáv szerint kétarcú a kormányzatnak az a politikája, amikor támadja azokat, akik hangot adnak a társadalmi elégedetlenségnek.

Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az egyházak társadalmi jelentőségét hangsúlyozva az idősek szolgálatát és a fiatalok nevelését emelte ki. Hangsúlyozta: a magyar társadalom többsége számára nem fontos az egyház tanúságtétele. A lekli-szellemi megújulások mindig nehéz helyzetek után jönnek - tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke, Feldmájer Péter kiemelte: az egyház és a vallás gyógyírt jelent az emberek különböző problémáira, például a magányosságra, az emberek közötti kapcsolatokat erősíti, emiatt nagyon fontos a magyar társadalmi életben. Megjegyezte: akik nem kötődnek egyházhoz, "azok nem tudják, honnan jöttek".