eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Mi lesz a feladata az új ombudsmannak?

Vajon a környezetünk megóvása szempontjából van szükség a jövő nemzedékek ombudsmanjára? Az új biztosnak szüksége van-e hatósági jogkörre, vagy csak figyelemfelhívó szerepe lenne? Egyedi eseteket vizsgálnak vagy már a törvények előkészítésében is részt venne? Ezek a kérdések is felmerültek azon az egyeztetésen, amely a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szólt.

Lányi András, az Élőlánc Magyarországért mozgalom elnökségi tagja szerint a környezetünket érintő visszafordíthatatlan változtatások miatt van szükség a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára.

Mint ahogy azt az InfoRádióban elmondta: kötelességeink vannak az utánunk jövő nemzedékek felé. És mivel visszafordíthatatlan változások előidézésére is képesek vagyunk, fontos odafigyelni az egyes döntésekre.

Kilényi Géza, egykori alkotmánybíró szerint már a jogszabályok előkészítésében is szerepet kellene biztosítani az új ombudsmannak. A jogász-professzor szerint akár a kormányüléseken is részt vehetne az országgyűlési biztos.

Az ombudsman hatósági jogkörrel való felruházását az egykori alkotmánybíró ellenezte, szerinte nem kényszerítő eszközöket kell a kezébe adni, hanem a nyilvánosság erejét.

Fülöp Sándor, a Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója szerint, ha létrehozzák a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának hivatalát, az új ombudsmannak az egyéni megkeresések mellett a hatályban lévő joggyakorlatokat is felül kéne vizsgálnia. Fő munkaköre azonban neki is az egyéni panaszok elbírálása lenne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×