Szeptember 1-jétől megválik posztjától - jelentette be sajtótájékoztatón Schneller István főépítész. Hozzátette, hogy saját akaratából, békében távozik.

Döntésének fő okaként azt jelölte meg, hogy az utóbbi időben egyre erőteljesebb a különféle szabályozási tervek megváltoztatására irányuló politikai és gazdasági nyomás.

Politikusok, nagykövetek nyomulnak

"Ebben az évben és különösen választások idején egyre nagyobb szerepet kap a politikai és a mögötte álló gazdasági körökből érkező nyomás, ami elsősorban arra irányul, hogy a korábban beépítésre nem szánt területek váljanak beépítésre alkalmassá. Nem beszélve arról a mérhetetlen pszichikai nyomásról, amit egy-egy kijáró ember, a legmagasabb szintű politikusok, nagykövetek, nem nevezek meg egyet sem, kilincselnek egy-egy pitiáner ügyért. Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy bejön egy komoly nagykövet, egy komoly politikus, és azért kilincsel, hogy egy szintterületi mutató még nagyobb lehessen, mert valamilyen érdekeltsége fűződik hozzá."

Schneller István hozzátette, hogy nagyobb beruházások esetében egy beépítettségi mutató megváltoztatása milliárdokat hozhat a befektető számára.

Proaktívból csak sampon van

A főépítész szerint a hozzá tartozó iroda sokszor utolsó bástyaként küzdött a kerületek által is támogatott befektetői tervek ellen - példaként a csepeli szigetcsúcsot vagy az angyalföldi építkezéseket hozta fel -, de erős várospolitikai támogatás nélkül nem kíván tovább szélmalomharcot folytatni.

Schneller István arra a kérdésre, hogy Demszky Gábor már egy korábbi interjúban kifejtette, hogy proaktívabb főépítészre van szüksége, úgy válaszolt, hogy proaktívból csak sampont ismer.

Magasházakat potyogtatni

Arra a kérdésre, hogy mire büszke az eddigi munkájából, Schneller István elmondta, hogy jónak tartja a főváros szabályozási és városfejlesztési terveit. Hozzátette, hogy jó döntésnek tartja még mindig a szigorú magasház-rendeletet, mert véleménye szerint megfelelő tömegközlekedés nélkül nem lehet toronyházakat ide-oda potyogtatni a városban.

Végül elmondta, hogy döntésével szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy elismerve ugyan a magántőke szerepét a városfejlesztésben, nem lehet átesni a ló túloldalára, és alárendelni a közérdeket a magánérdeknek.