Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Boris Johnson brit kormányfőt ábrázoló gúnymaszkot visel egy északír tüntető a kormányfő látogatása idején a Belfast közelében levő Hillsborough kastélyánál 2022. május 16-án, tizenegy nappal a tartományi parlamenti választások után. Johnson a brexit-megállapodás részét képező észak-írországi protokollról tárgyal a kormányalakítással megbízott helyi pártok vezetőivel.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark Marlow

A brit Z-generáció visszaszavazná hazáját az Európai Unióba

Egy közelmúltbeli felmérésből kiderül, a választópolgárok szerint a brexit óta romlott a helyzet: drágább lett az élet, romlottak a közszolgáltatások, és hogy a fiatal nemzedék elsöprő többséggel az EU-tagságra szavazna.

Ha Nagy-Britanniában népszavazás lenne a brexitről, akkor 56 százalék voksolna a visszalépésre az Európai Unióba. Ennek a csoportnak közel a negyede 2016-ban a kilépésre szavazott. A másik oldalon 44 százalék nem akarja a visszalépést (17 százalékuk olyan, aki 2016-ban még a maradásra voksolt) –derült ki egy piac- és közvélemény-kutató cég, a Redfield & Wilton szeptemberi felméréséből.

Bár a céget csak néhány éve, 2020-ban alapították, eddigi prognózisai mindössze 3,3 százalékkal tértek el a kimenetelektől. (A szervezet szerint például az elmúlt három hónapban közel 3,7 százalékkal nőtt a választásokon vesztes konzervatívok, míg 7,6 százalékkal esett a kormányra lépett Munkáspárt népszerűsége.)

Az adatokban elmélyedve az is kiderül, hogy a 2016-ban még szavazásra nem jogosult Z-generáció tagjai 2:1 arányban voksolnának az EU-ba való visszalépésre. Bár a brexit ténye már nem foglalkoztatja annyira a briteket, de a szavazók többségének az a benyomása, hogy a tényleges kilépés óta „szinte minden rosszabb lett” – fogalmaz az Independent című lap:

  • visszaesett a gazdaság (43%: visszaesett, 22%: erősödött)
  • nőtt a bevándorlás (39%: nőtt, 21%: csökkent)
  • megdrágult az élet (58%: drágult, 18%: olcsóbb lett)
  • romlott a közegészségügy teljesítménye (45%: romlott, 13%: javult)
  • visszaestek a bérek (31%: estek, 28%: nőttek),
  • visszaesett az export (41%: nehezebb exportálni, 17%: könnyebb exportálni)
  • romlott Nagy-Britannia nemzetközi megítélése (40%: igen, 21%: nem)
  • kérdésessé vált, hogy Skócia és Észak-Írország bent marad-e az Egyesült Királyságban

A brexitkampányban botrányt váltott ki, hogy Boris Johnson majdani miniszterelnök egy olyan busszal járta az országot, amelynek az oldalán az volt, hogy a közegészségügy (NHS) kapná meg azt a heti 350 millió fontot, amit London az EU-kasszába befizet. Már a 2016-os szavazás másnapján hárította a felelősséget Nigel Farage, a kilépési mozgalom kulcsfigurája, mondván: „hiba volt az ígéret” és hogy az ő kampánya – szemben a hivatalossal – nem is ígért ilyesmit. A britek egy része elképedve fogadta, hogy ebben a kérdésben megvezették őket.

Starmer nem akar újra belépni és nem akar népszavazást

Visszatérve 2024-hez, Sir Keir Starmer új, munkáspárti miniszterelnök az elmúlt hetekben elkezdett puhatolózni az európai partnereknél, hogyan lehetne megerősíteni Nagy-Britannia és az unió kapcsolatait. Bár politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy alattomban vissza akarja léptetni az országot az EU-ba, a kormányfő hivatalosan deklarálta, hogy nem fordítja vissza a brexitet.

„Világosan megmondtam, hogy nemet mondok az EU-ba, a közös piacba, a vámunióba való visszalépésre és az uniós szabad mozgás brit földre való kiterjesztésére"

– mondta. Ezzel arra utalt, hogy ő nem akar második népszavazást, amely szerinte megosztaná az országot és elvonná a figyelmet a nagy feladattól, hogy rendbe tegyék a brit állam pénzügyeit és közszolgáltatásait. Viszont azt magyarázta, hogy jobb „alkut” akar – eme kifejezést előszeretettel használják a brit politikusok –, mint amit annak idején Boris Johnson kötött (aki levezényelte, hogy a 2016-os referendum után 2020. január 31-én megvalósuljon a brexit).

Mind mond a közvéleménykutatás?

Az összes korcsoportot magában foglaló és visszalépésre szavazni kívánók 56 százalékon állnak. A 18-24 év közöttiek viszont már 61 százalékban akarják az unióba való visszalépést (miközben kortársaik 28 százaléka szavazna ellene). A Z-generáció véleménye és megítélése azonban ellentmondásos – például az idősebb munkavállalók egy része szerint nincs bennük elég kitartás és az identitáspolitikával vannak elfoglalva. Egy felmérés szerint háború esetén csak 14 százalékuk harcolna az országért.

A 25-44-es korcsoport hasonló arányban támogatja a visszalépést. Viszont az 55 évnél idősebbek körében a legerősebb a brexithez való ragaszkodás. Az is kiderült, hogy a válaszadók 52 százaléka akar újabb népszavazást az EU-tagságról, míg 34 százalék nem. Továbbá: 42 százalék szerint az EU visszaengedné a briteket, míg 22 százalék szerint nem. Mindez azt mutatja, hogy

a britek többsége a hibahatáron túl is jobb ötletnek tartja az EU-ba való visszalépést.

A válaszadók kis többsége szerint Skócia függetlenné válhat (eme nemzet polgárai többségükben a brexit ellen szavaztak), és hogy Észak-Írország egyesül az Ír Köztársasággal.

A válaszokból az derül ki, hogy a briteknek csak a negyede tartja „kiemelten fontosnak” a brexit kérdését, és a fentieknek némileg ellentmondva, 38 százalék úgy gondolja (33 százalékkal szemben), hogy a brexitnek a jövőben pozitív hozadéka lesz a szigetország számára.

A felmérés készítői szerint kétséges, hogy Starmer miniszterelnök „el akarná játszani a politikai tőkéjét” azzal, hogy előveszi az EU-tagság ügyét.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×