Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
319.08
bux:
129447.89
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Boris Johnson brit kormányfőt ábrázoló gúnymaszkot visel egy északír tüntető a kormányfő látogatása idején a Belfast közelében levő Hillsborough kastélyánál 2022. május 16-án, tizenegy nappal a tartományi parlamenti választások után. Johnson a brexit-megállapodás részét képező észak-írországi protokollról tárgyal a kormányalakítással megbízott helyi pártok vezetőivel.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark Marlow

A brit Z-generáció visszaszavazná hazáját az Európai Unióba

Egy közelmúltbeli felmérésből kiderül, a választópolgárok szerint a brexit óta romlott a helyzet: drágább lett az élet, romlottak a közszolgáltatások, és hogy a fiatal nemzedék elsöprő többséggel az EU-tagságra szavazna.

Ha Nagy-Britanniában népszavazás lenne a brexitről, akkor 56 százalék voksolna a visszalépésre az Európai Unióba. Ennek a csoportnak közel a negyede 2016-ban a kilépésre szavazott. A másik oldalon 44 százalék nem akarja a visszalépést (17 százalékuk olyan, aki 2016-ban még a maradásra voksolt) –derült ki egy piac- és közvélemény-kutató cég, a Redfield & Wilton szeptemberi felméréséből.

Bár a céget csak néhány éve, 2020-ban alapították, eddigi prognózisai mindössze 3,3 százalékkal tértek el a kimenetelektől. (A szervezet szerint például az elmúlt három hónapban közel 3,7 százalékkal nőtt a választásokon vesztes konzervatívok, míg 7,6 százalékkal esett a kormányra lépett Munkáspárt népszerűsége.)

Az adatokban elmélyedve az is kiderül, hogy a 2016-ban még szavazásra nem jogosult Z-generáció tagjai 2:1 arányban voksolnának az EU-ba való visszalépésre. Bár a brexit ténye már nem foglalkoztatja annyira a briteket, de a szavazók többségének az a benyomása, hogy a tényleges kilépés óta „szinte minden rosszabb lett” – fogalmaz az Independent című lap:

  • visszaesett a gazdaság (43%: visszaesett, 22%: erősödött)
  • nőtt a bevándorlás (39%: nőtt, 21%: csökkent)
  • megdrágult az élet (58%: drágult, 18%: olcsóbb lett)
  • romlott a közegészségügy teljesítménye (45%: romlott, 13%: javult)
  • visszaestek a bérek (31%: estek, 28%: nőttek),
  • visszaesett az export (41%: nehezebb exportálni, 17%: könnyebb exportálni)
  • romlott Nagy-Britannia nemzetközi megítélése (40%: igen, 21%: nem)
  • kérdésessé vált, hogy Skócia és Észak-Írország bent marad-e az Egyesült Királyságban

A brexitkampányban botrányt váltott ki, hogy Boris Johnson majdani miniszterelnök egy olyan busszal járta az országot, amelynek az oldalán az volt, hogy a közegészségügy (NHS) kapná meg azt a heti 350 millió fontot, amit London az EU-kasszába befizet. Már a 2016-os szavazás másnapján hárította a felelősséget Nigel Farage, a kilépési mozgalom kulcsfigurája, mondván: „hiba volt az ígéret” és hogy az ő kampánya – szemben a hivatalossal – nem is ígért ilyesmit. A britek egy része elképedve fogadta, hogy ebben a kérdésben megvezették őket.

Starmer nem akar újra belépni és nem akar népszavazást

Visszatérve 2024-hez, Sir Keir Starmer új, munkáspárti miniszterelnök az elmúlt hetekben elkezdett puhatolózni az európai partnereknél, hogyan lehetne megerősíteni Nagy-Britannia és az unió kapcsolatait. Bár politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy alattomban vissza akarja léptetni az országot az EU-ba, a kormányfő hivatalosan deklarálta, hogy nem fordítja vissza a brexitet.

„Világosan megmondtam, hogy nemet mondok az EU-ba, a közös piacba, a vámunióba való visszalépésre és az uniós szabad mozgás brit földre való kiterjesztésére"

– mondta. Ezzel arra utalt, hogy ő nem akar második népszavazást, amely szerinte megosztaná az országot és elvonná a figyelmet a nagy feladattól, hogy rendbe tegyék a brit állam pénzügyeit és közszolgáltatásait. Viszont azt magyarázta, hogy jobb „alkut” akar – eme kifejezést előszeretettel használják a brit politikusok –, mint amit annak idején Boris Johnson kötött (aki levezényelte, hogy a 2016-os referendum után 2020. január 31-én megvalósuljon a brexit).

Mind mond a közvéleménykutatás?

Az összes korcsoportot magában foglaló és visszalépésre szavazni kívánók 56 százalékon állnak. A 18-24 év közöttiek viszont már 61 százalékban akarják az unióba való visszalépést (miközben kortársaik 28 százaléka szavazna ellene). A Z-generáció véleménye és megítélése azonban ellentmondásos – például az idősebb munkavállalók egy része szerint nincs bennük elég kitartás és az identitáspolitikával vannak elfoglalva. Egy felmérés szerint háború esetén csak 14 százalékuk harcolna az országért.

A 25-44-es korcsoport hasonló arányban támogatja a visszalépést. Viszont az 55 évnél idősebbek körében a legerősebb a brexithez való ragaszkodás. Az is kiderült, hogy a válaszadók 52 százaléka akar újabb népszavazást az EU-tagságról, míg 34 százalék nem. Továbbá: 42 százalék szerint az EU visszaengedné a briteket, míg 22 százalék szerint nem. Mindez azt mutatja, hogy

a britek többsége a hibahatáron túl is jobb ötletnek tartja az EU-ba való visszalépést.

A válaszadók kis többsége szerint Skócia függetlenné válhat (eme nemzet polgárai többségükben a brexit ellen szavaztak), és hogy Észak-Írország egyesül az Ír Köztársasággal.

A válaszokból az derül ki, hogy a briteknek csak a negyede tartja „kiemelten fontosnak” a brexit kérdését, és a fentieknek némileg ellentmondva, 38 százalék úgy gondolja (33 százalékkal szemben), hogy a brexitnek a jövőben pozitív hozadéka lesz a szigetország számára.

A felmérés készítői szerint kétséges, hogy Starmer miniszterelnök „el akarná játszani a politikai tőkéjét” azzal, hogy előveszi az EU-tagság ügyét.

Címlapról ajánljuk
Tánctilalom, rabszolgaság, születési előjogok – döbbenetes szabályokat vezettek be a tálibok

Tánctilalom, rabszolgaság, születési előjogok – döbbenetes szabályokat vezettek be a tálibok

Új büntető törvénykönyv lépett érvénybe Afganisztánban. A kódex tág nyelvezetet használ, kiszélesítve a bírák és a tisztviselők döntési jogkörét, teret biztosítva egyebek mellett az önkényes letartóztatásoknak. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: társadalmi osztályok alapján sorolják be azt, hogy az adott bűnelkövető milyen büntetésre számíthat. Afganisztánban tilos a tánc és a táncnézés, a tálibellenes mozgalmak résztvevői pedig akár halálbüntetést is kaphatnak.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. A nap folyamán megjelnetek a Kiel Institute adatai: ebből kiderül, hogy Ukrajna katonai támogatása 2022 előtti mélypontra süllyedt. Az FT közben információkat szerzett arról, hogy Zelenszkij elnök választásokat akar tartani Ukrajnában - erről a napokban érkezhet hivatalos bejelentés. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×