Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
Boris Johnson brit kormányfőt ábrázoló gúnymaszkot visel egy északír tüntető a kormányfő látogatása idején a Belfast közelében levő Hillsborough kastélyánál 2022. május 16-án, tizenegy nappal a tartományi parlamenti választások után. Johnson a brexit-megállapodás részét képező észak-írországi protokollról tárgyal a kormányalakítással megbízott helyi pártok vezetőivel.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark Marlow

A brit Z-generáció visszaszavazná hazáját az Európai Unióba

Egy közelmúltbeli felmérésből kiderül, a választópolgárok szerint a brexit óta romlott a helyzet: drágább lett az élet, romlottak a közszolgáltatások, és hogy a fiatal nemzedék elsöprő többséggel az EU-tagságra szavazna.

Ha Nagy-Britanniában népszavazás lenne a brexitről, akkor 56 százalék voksolna a visszalépésre az Európai Unióba. Ennek a csoportnak közel a negyede 2016-ban a kilépésre szavazott. A másik oldalon 44 százalék nem akarja a visszalépést (17 százalékuk olyan, aki 2016-ban még a maradásra voksolt) –derült ki egy piac- és közvélemény-kutató cég, a Redfield & Wilton szeptemberi felméréséből.

Bár a céget csak néhány éve, 2020-ban alapították, eddigi prognózisai mindössze 3,3 százalékkal tértek el a kimenetelektől. (A szervezet szerint például az elmúlt három hónapban közel 3,7 százalékkal nőtt a választásokon vesztes konzervatívok, míg 7,6 százalékkal esett a kormányra lépett Munkáspárt népszerűsége.)

Az adatokban elmélyedve az is kiderül, hogy a 2016-ban még szavazásra nem jogosult Z-generáció tagjai 2:1 arányban voksolnának az EU-ba való visszalépésre. Bár a brexit ténye már nem foglalkoztatja annyira a briteket, de a szavazók többségének az a benyomása, hogy a tényleges kilépés óta „szinte minden rosszabb lett” – fogalmaz az Independent című lap:

  • visszaesett a gazdaság (43%: visszaesett, 22%: erősödött)
  • nőtt a bevándorlás (39%: nőtt, 21%: csökkent)
  • megdrágult az élet (58%: drágult, 18%: olcsóbb lett)
  • romlott a közegészségügy teljesítménye (45%: romlott, 13%: javult)
  • visszaestek a bérek (31%: estek, 28%: nőttek),
  • visszaesett az export (41%: nehezebb exportálni, 17%: könnyebb exportálni)
  • romlott Nagy-Britannia nemzetközi megítélése (40%: igen, 21%: nem)
  • kérdésessé vált, hogy Skócia és Észak-Írország bent marad-e az Egyesült Királyságban

A brexitkampányban botrányt váltott ki, hogy Boris Johnson majdani miniszterelnök egy olyan busszal járta az országot, amelynek az oldalán az volt, hogy a közegészségügy (NHS) kapná meg azt a heti 350 millió fontot, amit London az EU-kasszába befizet. Már a 2016-os szavazás másnapján hárította a felelősséget Nigel Farage, a kilépési mozgalom kulcsfigurája, mondván: „hiba volt az ígéret” és hogy az ő kampánya – szemben a hivatalossal – nem is ígért ilyesmit. A britek egy része elképedve fogadta, hogy ebben a kérdésben megvezették őket.

Starmer nem akar újra belépni és nem akar népszavazást

Visszatérve 2024-hez, Sir Keir Starmer új, munkáspárti miniszterelnök az elmúlt hetekben elkezdett puhatolózni az európai partnereknél, hogyan lehetne megerősíteni Nagy-Britannia és az unió kapcsolatait. Bár politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy alattomban vissza akarja léptetni az országot az EU-ba, a kormányfő hivatalosan deklarálta, hogy nem fordítja vissza a brexitet.

„Világosan megmondtam, hogy nemet mondok az EU-ba, a közös piacba, a vámunióba való visszalépésre és az uniós szabad mozgás brit földre való kiterjesztésére"

– mondta. Ezzel arra utalt, hogy ő nem akar második népszavazást, amely szerinte megosztaná az országot és elvonná a figyelmet a nagy feladattól, hogy rendbe tegyék a brit állam pénzügyeit és közszolgáltatásait. Viszont azt magyarázta, hogy jobb „alkut” akar – eme kifejezést előszeretettel használják a brit politikusok –, mint amit annak idején Boris Johnson kötött (aki levezényelte, hogy a 2016-os referendum után 2020. január 31-én megvalósuljon a brexit).

Mind mond a közvéleménykutatás?

Az összes korcsoportot magában foglaló és visszalépésre szavazni kívánók 56 százalékon állnak. A 18-24 év közöttiek viszont már 61 százalékban akarják az unióba való visszalépést (miközben kortársaik 28 százaléka szavazna ellene). A Z-generáció véleménye és megítélése azonban ellentmondásos – például az idősebb munkavállalók egy része szerint nincs bennük elég kitartás és az identitáspolitikával vannak elfoglalva. Egy felmérés szerint háború esetén csak 14 százalékuk harcolna az országért.

A 25-44-es korcsoport hasonló arányban támogatja a visszalépést. Viszont az 55 évnél idősebbek körében a legerősebb a brexithez való ragaszkodás. Az is kiderült, hogy a válaszadók 52 százaléka akar újabb népszavazást az EU-tagságról, míg 34 százalék nem. Továbbá: 42 százalék szerint az EU visszaengedné a briteket, míg 22 százalék szerint nem. Mindez azt mutatja, hogy

a britek többsége a hibahatáron túl is jobb ötletnek tartja az EU-ba való visszalépést.

A válaszadók kis többsége szerint Skócia függetlenné válhat (eme nemzet polgárai többségükben a brexit ellen szavaztak), és hogy Észak-Írország egyesül az Ír Köztársasággal.

A válaszokból az derül ki, hogy a briteknek csak a negyede tartja „kiemelten fontosnak” a brexit kérdését, és a fentieknek némileg ellentmondva, 38 százalék úgy gondolja (33 százalékkal szemben), hogy a brexitnek a jövőben pozitív hozadéka lesz a szigetország számára.

A felmérés készítői szerint kétséges, hogy Starmer miniszterelnök „el akarná játszani a politikai tőkéjét” azzal, hogy előveszi az EU-tagság ügyét.

Címlapról ajánljuk
Szilágyi Áron: nem a múlt eredményeiből akarok táplálkozni, a vb-n is vágyom a sikerre

Szilágyi Áron: nem a múlt eredményeiből akarok táplálkozni, a vb-n is vágyom a sikerre

A világbajnoki csapatverseny jelentőségére hívta fel a figyelmet a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó néhány nappal a Grúziába utazás előtt. A Vasas sportolója az InfoRádióban elmondta: részben annak volt köszönhető, hogy egyéniben beverekedte magát a döntőbe a genovai Eb-n, hogy jó napot és jó formát fogott ki, ezzel egyben jelezte a nagy riválisoknak, hogy továbbra is komolyan kell vele számolni.

Lövöldözés egy oslói bevásárlóközpontban

Lövöldözés volt egy oslói bevásárlóközpontban a hétvégén, egy ember megsebesült, az elkövető feladta magát - közölte Knut Lutro, a norvég főváros rendőrségének illetékes vezetője vasárnap.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Farkasszemet néznek egymással a katonák: bármelyik pillanatban kirobbanhat az újabb pusztító háború

Farkasszemet néznek egymással a katonák: bármelyik pillanatban kirobbanhat az újabb pusztító háború

A világ előtt szinte ismeretlen határvita lángolt fel az elmúlt hónapokban az Indokínai-félszigeten Thaiföld és Kambodzsa között. A vita egyáltalán nem új, már több mint egy évszázados történelemmel bír, de az újra és újra kiújuló feszültség mutatja, hogy hiába minden eddigi döntés, az ügy egyáltalán nincs lezárva. Most viszont nem csupán két ország nézeteltérése áll a háttérben, hanem ennél konkrétabb indokok húzódnak meg valójában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×