eur:
394.85
usd:
356.49
bux:
73003.59
2024. szeptember 14. szombat Roxána, Szeréna
Rheinmetall Skynex légvédelmi rendszer. Forrás: Rheinmetall
Nyitókép: Forrás: Rheinmetall

Háborús osztalék: ők nyerik a legtöbbet azon, hogy népek egymásnak esnek

A következő három évben a korábbinál is nagyobb bevételt söpörhetnek be a világ legnagyobb fegyvergyártói. Az ok: a háborúk és geopolitikai feszültségek miatt megugrottak az állami megrendelések.

Nem kell összeesküvéselmélet-hívőnek lenni, mert nem rejtegeti senki: a világ nagy védelmi cégeinek jól jönnek a most folyó háborúk (Ukrajna, Gáza) és a geopolitikai feszültség (Közel-Kelet, Távol-Kelet). A 15 vezető fegyver- és védelmi eszköz gyártó egy elemzés szerint 2026-ban 52 milliárd dolláros bevételre számít. Az elemzést a Vertical Research Partners nevű cég készítette a Financial Times üzleti lap számára. Ami a számadatban lényeges: az közel kétszerese a 2021-es összegnek.

A várt forgalom felét öt amerikai védelmi cég adja, amelyek összesen 26 milliárd dollár bevétellel számolnak 2026 végére (és az ő esetükben ez a 2021-es szám több mint a duplája).

Ezek: a Lockheed Martin, az RTX, a Northrop Grumman, a Boeing, a General Dynamics és beszállítóik.

Európában a BAE Systems, az ukrán hadseregnél is feltűnt Leopard 2 tankot gyártó Rheinmetall, illetve a svéd Saab jutott új megrendelésekhez, aminek nyomán várhatóan több mint 40 százalékkal ugrik meg összesített bevételük.

Az Egyesült Államokban a megrendelések részben az Ukrajnának adott lőszer és más eszközök pótlása, részben a Kijevnek, Tajvannak és Izraelnek adott katonai segélycsomagok (összértékük 13 milliárd dollár) nyomán futottak be.

Közben a brit kormány 7,6 milliárd font értékű katonai segélyt adott az elmúlt három évben Ukrajnának és szintén fel kell töltenie a készleteit.

Mint az FT megjegyzi, általában néhány évbe telik, míg egy új szerződés magasabb bevételben fejeződik ki. A védelmi ágazatban ugyanis akkor könyvelik az eladásokat, amikor leszállították az eszközöket.

Most az a nagy kérdés, mit kezdenek majd a cégek a befolyó összegekkel.

„Ez a milliárd dolláros rejtvény: a cégek általában nem szeretnek nagy összegű készpénzen ülni. Felmerült a részvényvisszavásárlás és az osztalékok lehetősége” – mondta a lapnak a Vertical Research elemzője, Robert Stallard.

A nagy védelmi vállalatok már eddig is milliárdokat költöttek papírjaik visszavásárlására – volt, hogy hitelből is. Tavaly voltak az utóbbi öt év során a legaktívabbak ezen a téren. A Lockheed Martin és az RTX például közel 19 milliárd dollár értékű saját részvényt vásárolt. A BAE Sytems most nyáron zárta le 1,5 milliárd fontos visszavásárlási programját és egyből egy újat indított, szintén 1,5 milliárdos értékben.

Mint az FT megjegyzi, ezek a nagy visszavásárlások gyakorlatilag az adófizetők pénzéből történnek, ami miatt bírálatok érték cégeket, mondván, inkább fektessenek be többet új gyárakba és munkahelyekbe. A cégvezetők azt állítják, megteszik, még akkor is, ha a befektetőket is jutalmazzák.

A következő lépés, amire az elemzők számítanak, az az, hogy a nagy pénzekkel a zsebükben a cégek elkezdenek mások felvásárlásán vagy egyesüléseken gondolkozni. A német Rheinmetall például augusztusban jelentette be, hogy 950 millió dollárt fektet az amerikai katonaijármű-alkatrészgyártóba, a Loc Performance-ba. Arra számít, hogy ezzel javítja az esélyeit az amerikai hadseregtől származó, akár 60 milliárd dollár értékű megrendelésekre.

Mint Armin Papperger, a cég vezérigazgatója elmondta, az amerikai haderő akkora, hogy megéri idomulni az Egyesült Államok által a külföldi katonai beszállítókra felállított szigorú szabályozáshoz. „Még ha nem is akad egy nagy hal a horgunkra, egy kisebbet elkapunk, és Amerikában a kis hal is milliárdokat ér” – mondta.

Egy másik német cég, a frankfurti tőzsdére nemrég bevezetett Renk nevű tanksebességváltó-gyártó egy kanadai felfüggesztéselemeket előállító vállalatot, a General Kinteics-et vette meg.

A régiesen hangzó Czechoslovak Group pedig az amerikai Vista Outdoor-t szeretné megszerezni.

Az FT ugyanakkor megemlíti: bár egy ideig még magasak lesznek a védelmi kiadások, valószínűleg visszaesnek majd a megrendelések, különösen, amikor véget ér az ukrajnai háború.

Címlapról ajánljuk
A hatalmi versengés színtere lett a mélytengeri bányászat, felforgathatja a világot

A hatalmi versengés színtere lett a mélytengeri bányászat, felforgathatja a világot

Ahogy a világban terjednek a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni hivatott zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, lelőhelyeik pedig néhány országban koncentrálódnak, ami kockázatot jelent a globális ellátás szempontjából. Sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A formálódó mélytengeri bányászat ezen ásványkincsek kiaknázását célozza, azonban e tevékenység megítélése – noha még el sem kezdődött – rendkívül ellentmondásos.

Romániában már több halálos áldozata van az esőzéseknek

Az ítéletidő Galac megye 19 települését érintette.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.16. hétfő, 18:00
Toroczkai László
a Mi Hazánk elnöke, parlamenti frakcióvezetője
Lesújtó képet festettek a magyar oktatási rendszerről

Lesújtó képet festettek a magyar oktatási rendszerről

Az OECD friss "Education at a Glance" jelentése részletes áttekintést nyújt a tagországok oktatási rendszereiről. A jelentés szerint Magyarországon a középfokú végzettség nélküli felnőttek jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon. Ráadásul akiknek a szülei nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, nagyon kis eséllyel szereznek diplomát. A jelentés rávilágít, hogy az oktatási rendszer finanszírozása Magyarországon alacsonyabb szinten áll az OECD átlagához képest. Megállapítják, hogy itthon – csakúgy mint sok más országban – komoly pedagógushiány van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×