Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Ukrajnának szánt amerikai harckocsik ékeztek Németországba. Forrás:Twitter/Malinda
Nyitókép: Forrás:Twitter/Malinda

Kiderült, miért nem küldik csatába az Abrams tankokat Ukrajnában

Ukrajna a mai napig nem vetette be a nyugati fegyversegély felmagasztalt darabját, a több tucat Abrams tankot. A csúcstechnológiás amerikai harci eszközök fontos szerepet játszhattak volna a nyáron indult ellentámadásban. Miért nem gördültek ki a harcmezőre?

Nagy várakozások előzték meg a nyugati tankok érkezését Ukrajnába, és számtalan cikk spekulált arról, hogy a német Leopard 2-k és az amerikai Abramsok milyen nagy mértékben haladják meg az orosz harckocsik képességeit. Annak ellenére azonban, hogy októberre leszállítottak Kijevnek 31 Abramsot, a tankok biztos távolságban maradtak a fronttól, ahol a területüket visszafoglalni akaró ukránok hónapok óta próbálnak áttörni az orosz védvonalakon.

Az Abrams felsőbbrendűségét az 1991-es első öbölháború, mindössze 100, csatájában töltött órája bizonyította. A Sivatagi Vihar hadművelet idején ezek a tankok – érzékelőiknek hála – az előtt tudták kilőni a szovjet gyártmányú iraki T-72-eseket, hogy azok lőtávolán belülre kerültek volna, de a közelharcban is jeleskedtek. Az amerikaiak egyet sem vesztettek el, miközben 160 iraki veszett oda.

Akkor miért nem küldik rá Ukrajnában az Abramsokat az orosz T-72-esekre?

A Business Insider című portálnak nyilatkozó elemzők szerint az ukránok most nem tudják kihasználni az Abrams előnyeit, mert kezd rosszabbra fordulni az idő és erősek az orosz védvonalak.

„Mivel statikus a front, valószínűleg tartalékban maradnak” – mondta Mark Cancian, az amerikai tengerészgyalogság nyugalmazott ezredese, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete vezető tanácsadója.

Az ezredes szerint jelenleg „nem lenne hatékony” a frontra küldeni a korábban érkezett Bradley páncélozott harci járművek és Abrams tankok csoportjait, amelyeket „nehéz lenne logisztikailag megtámogatni”.

Ukrajnában a téli időszak faggyal, hóval, de sárral és esővel is jár, ami még a tankoknak is nehézséget okoz. Ezért

az ukrán erők „a jó pillanatra várnak”, ami Cancian szerint egy tavaszi offenzívát jelenthet.

Hasonló véleményen van Kateryna Stepanenko, az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) Oroszország-szakértője, aki nem látta nyomát, hogy bevetették volna az amerikai tankot.

Sergej Sumlenny, a németországi Európai Ellenállási Kezdeményezés Központjának alapítója szerint az Egyesült Államok lemaradt az Abramsok átadásának ideális pillanatáról. A késlekedés nyomán az oroszoknak volt idejük különlegesen megerősített védvonalakat – kilométereken át kígyózó árkokat, beton „sárkányfog” tankcsapdákat és aknamezőket kiépíteni.

"Nevetséges", mennyire kevés jut 100 kilométerre

„Ezek miatt a nyugati tankoknak kevés a lehetőségük, hogy megcsillogtassák a képességeiket a harcmezőn” – mondta.

Megemlítette a júliusi ukrán támadást, amikor a 47. gépesített dandár 34 Bradleyt vesztett el az Egyesült Államok által juttatott száz darabból. „Ez volt az egyetlen alkalom, amikor az ukránok frontális támadásban nyugati tankokat vetettek be” és azóta ezt nem ismételték meg.

Mivel az orosz védvonalak már 1000 kilométeren át húzódnak, úgy véli, hogy a 31 Abrams nem hoz tavaszt.

„Száz kilométerenként mindössze három tankról van szó, ez nevetséges” – mondta.

A Defense and Security Monitor című amerikai katonai portál közben megjegyezte: az ukrán katonai doktrína egyelőre a frontális támadásra épülő szovjet páncélosdoktrínát követi, miközben a nyugati a gyors, jól manőverező és válaszra esélyt nem adó páncélos támadásokra. „Erre tervezték a nyugati tankokat és erre kell átképezni az ukrán állományt, ami nem megy egyik napról a másikra” – írta a kiadvány október közepén.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Péntek este véget ért a brüsszeli EU-csúcs, ahol Magyar Péter szerint sikerült minden fontos kérdésben érvényesíteni a magyar érdekeket: a következő uniós költségvetésben egymilliárd euróval többet kapna Magyarország, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem volt áttörés, a 2028–2034-es büdzsé vitája holtpontra jutott, a végső döntés decemberben születhet meg. A kormányfő Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt a kárpátaljai magyarok jogairól. Itthon a Kisfaludy-program miatt tett feljelentést a kormány, a közmédiából 2 milliárd forintnyi eszköz tűnt el, a minimálbér jövő évi emelése pedig a tervezett 14 helyett 6 százalék alá csökkenhet. Cikkünk folyamatosan frissül a szombati legfrissebb kormányzati fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×