Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
328.72
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Kárpátaljai menekültek az esztergomi Boldog Ceferino Intézetben 2022. március 3-án. A plébániához tartozó közösségi épületben a Katolikus Karitász munkatársai látják el az orosz-ukrán háború elől menekülőket.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Lehet, hogy több ukrán gyerek mehet haza a diplomáciai bravúr után

Katar közvetítésével térhetett haza négy, Oroszországba vitt ukrán gyerek, ami felveti a lehetőséget, hogy akár több százan is visszatérhetnek. A gyerekek elszállítása miatt fogalmaztak meg háborús bűnvádat és adtak ki körözést Vlagyimir Putyin orosz elnök és az elnök gyermekjóléti biztosa ellen.

Katarról manapság azért is hallani, mert a Hamász egyik pénzügyi támogatójának tartják (bár az izraeli média is elismerte, hogy korábban ezt izraeli kérésre is tette). Emellett viszont a háttérben az ukrajnai háború során Oroszországba vitt ukrán gyerekek hazaküldésében is közvetít.

Katari illetékesek érték el négy 2 és 17 év közötti gyerek hazaengedését, ami fokozta a reményeket, hogy akár több száz ukrajnai gyerek is hazaindulhat. Az Öböl-állam külügyminisztériuma szerint moszkvai képviselete „fogadta a gyerekeket és családjaikat, illetve kísérte haza őket”.

Az áttörést hónapokon át tartó titkos tárgyalások előzték meg az ukrán és az orosz féllel – tudósított a katari székhelyű Al-Dzsazíra.

Kijev több tízezer gyereket akar visszakapni

Ukrajna azt állítja, hogy az orosz invázió kezdete óta – melynek során orosz ellenőrzés alá kerültek kelet- és dél-ukrajnai területek – 20 ezer gyereket vittek a négy, Moszkva által elcsatolt régióból Oroszországba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet adott ki, amelyben megkönnyítette „a szülői felügyelet alatt nem álló” gyerekek orosz szülők által való örökbefogadását.

Ezt Ukrajna és a Hágai Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICC) is háborús bűntettnek tekinti és emiatt emeltek háborús bűnvádat és állítottak ki elfogadóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyermekjogi megbízottja, Marija Lvova-Belova ellen. Lvova-Belova maga is örökbe fogadott egy ukrán gyereket, Putyin pedig a nemzetközi elfogatóparancs miatt nem tudott elutazni a dél-afrikai G20-as csúcstalálkozóra.

A háborús bűnváddal illetett hivatalnok adta vissza

A nagyanyjához hazatért hétéves Olekszandr egyike volt a négy elengedett gyereknek. A háború kitörésekor Oroszországban tartózkodott az édesanyjával, akit nem tisztázott körülmények között letartóztattak és a fiút ezután állami gondozásba vették. Nagyanyja most érte ment Moszkvába, ahonnan Észtországon keresztül térnek majd haza.

A fiú „átadásán” azonban ott volt Lvova-Belova is, aki egy fénykép szerint a Olekszandr és a nagymama mellett ül egy kanapén. A Daily Mail című brit lap szerint ez azért történt meg, mert a gyermekjogi biztos „szeretné rehabilitálni” a közvéleményben róla kialakult képet több gyerek hazajuttatásával.

Egy másik, kétéves kisfiút az invázió után mozgó frontvonal szakított el az édesanyjától. A gyereket az oroszok által elfoglalt területen található kórházban ápolták, míg az anya a front másik oldalán ragadt.

Rajtuk kívül egy kilencéves fiúért és egy tizenhét éves lányért mehettek a hozzátartozóik Ukrajnából Moszkvába. Mellettük még sok gyereket – a szülők könnyebb-nehezebb meggyőzésével – táborozni vittek a megszállt területekről Oroszországba.

A Yale Egyetem tanulmánya szerint 43 táborban „orosz hazafias és katonai nevelésben részesültek”. Mások gyorsan orosz családokhoz kerültek. Moszkva azonban – Kijevvel szemben – csak néhány száz ilyen gyerek létezését ismeri el.

Továbbiak indulhatnak haza

Több kommentár is úgy értékelt, hogy Katar mostani eredménye megnyithatja az utat több száz ukrajnai gyerek hazatérése előtt. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy erre nincs bevett mechanizmus. Az ukrán hozzátartozóknak Oroszországba kell utazniuk és személyesen kell elvinniük a gyerekeket, ami nem veszélytelen.

A Mail szerint eddig már 400 gyereket vittek így haza. Katar most azt próbálja kihasználni, hogy mindkét fél bizalmát élvezi. A földgázban gazdag Öböl-állam elítélte az orosz inváziót és több százmillió dollár humanitárius segélyt adott Ukrajnának. Moszkva viszont értékeli, hogy Katar nem vezeti be az ellene hozott nyugati szankciókat.

Katar miniszerelnöke, aki egyben külügyminiszter is, Mohamed bin Abdulrahman bin Jasszím Al Thani sejk a nyáron Moszkvában járt Putyinnál, majd Ukrajnába utazott Volodimir Zelenszkij elnökhöz. A katariak azonosítják az Oroszországba vitt ukrán gyerekeket, majd Ukrajnában megpróbálják felkutatni a hozzátartozóikat. Diplomáciai források szerint Moszkva hajlandó többszáz gyerek hazatérését megengedni, feltéve, ha Kijev nem használja ki PR-fogásokra a lépéseket.

Olyan remények is felmerültek, hogy Katar talán segíthet újabb egyezséget tető alá hozni az ukrán gabona exportról és akár a háború csitításáról is.

Mindemellett az arab állam ama kevesek egyike, amelynek egyszerre léteznek kommunikációs csatornái a gázai Hamász és a Nyugat felé.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×