Infostart.hu
eur:
358.34
usd:
313.3
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
NEW YORK, NEW YORK - OCTOBER 13: Posters of kidnapped Israeli citizens given to officials at the United Nations during a meeting with families of hostages kidnapped by Hamas on October 13, 2023 in New York City. The Palestinian militant group Hamas launched a surprise attack on Israel from Gaza killing more than 1,300 people and wounding thousands. The attack prompted a declaration of war by Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu, and retaliatory strikes by the Israeli army have bombarded Gaza. (Photo by Noam Galai/Getty Images)
Nyitókép: Noam Galai

Izraeli kémfőnök: miénk a felelősség, amiért nem láttuk előre a támadásokat

"Személy szerint enyém a felelősség, hogy nem láttuk előre a Hamász támadását" – mondta az izraeli belső elhárítás, a Sin Bet feje. Izraeli lapok beszámoltak arról, miről tanácskoztak a biztonsági vezetők a támadás előtti éjjel és hogyan döntöttek.

„Sajnos, több akciónk ellenére nem tudtunk időben figyelmeztetni, hogy megakadályozzuk az október 7-i támadást” – írta Ronen Bar, a Sin Bet, a három vezető izraeli biztonsági szolgálat egyikének vezetője beosztottjainak, az 1400 izraeli halálát követelő Hamász-támadásról.

„Mint a szervezet egyik főnöke, mindezért enyém a felelősség. Lesz majd idő a vizsgálatra. Most harcolunk” – tette hozzá.

A Times of Israel című lap szerint néhány órával a Hamász meglepetésszerű akciója előtt az izraeli védelmi hatóságok szokatlan mozgásra figyeltek fel a gázai határ mentén. Vezető illetékesek késő éjszaka telefonos megbeszélést tartottak, de jobbára lényegtelennek minősítették a jeleket.

Ennek ellenére – az izraeli sajtó szerint – Bar bement a Sin Bet központjába és kis létszámú biztonsági egységet küldött a határra, mivel egy kisebb támadásra számított.

A Hamász akciójában az ügynökségnek legkevesebb tíz tagja halt meg.

„Háborúban állunk, nem csak összecsapások zajlanak. A háború elsöprő győzelemmel és a helyzet megváltozásával zárul. Nincs időkorlát, végigcsináljuk”

– írta még a Sin Bet főnök.

Likvidálni akarják az elkövetőket

Az izraeliek – és különösen azok számára, akiknek a szeretteit elrabolták a Hamász emberei – a túszok felkutatása kiemelt fontosságú. Egy korábbi eligazításon a hadsereg azt mondta, hogy a gázai határ mindkét oldalán keresik a nyomokat, amelyek további információkat adhatnak arról, mi történt a Hamász-támadás idején elrabolt izraeliekkel és külföldiekkel, körülbelül 200 emberrel.

Az Izraeli Védelmi Erők, azaz a hadsereg közlése szerint azonban nekik „a Hamász-terroristák” és különösen azok megölése a prioritás, azoké „akik részt vettek a borzalmas támadásban”.

Daniel Hagari tábornok, katonai szóvivő szerint a hadsereg intenzív gyakorlatokat folytat a gázai határ melletti felvonulási területen a földi invázióra készülve.

Emellett a katonák azt állították, hogy Gáza déli részén, Han Juniszban, egy légicsapásban megölték a Hamász regionális hírszerzési főnökét és alagutakat és rakétakilövőket is bombáztak. Első ízben az izraeli flotta új hadihajóit is bevetették.

Szerdán Izraelbe látogatott Joe Biden amerikai elnök. Az ezzel kapcsolatos korábbi kommentárjában Antony Blinken külügyminiszter azt mondta: az elnök „meghallja majd Izraeltől, mi kell neki lakossága megvédéséhez” és azt is,

„hogyan hajtja végre műveleteit úgy, hogy minimalizálja a polgári áldozatok számát, beengedje a humanitárius segélyt, olyan módon, hogy az ne váljon a Hamász hasznára”.

Washington emellett próbálja befolyásolni az arab államokat: segítsenek megakadályozni egy regionális háborút, mivel Irán "megelőző fellépéssel" fenyegetett szövetségesei, például a libanoni Hezbollah részéről.

Izraeli látogatása után Biden elnök várhatóan Jordániába utazik Abdullah királyhoz, majd Egyiptomba Abdel Fattah asz-Sziszi elnökhöz és találkozhat Mahmúd Abbásszal, a Ciszjordánia egy részét kormányzó Palesztin Hatóság elnökével.

Bár a Hatóság fő politikai ereje, a Fatah párt a Hamász ellenfele, Abbászék is "népírtással és etnikai tisztogatással" vádolták meg Izraelt.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Javuló hangulatban indulhat a kereskedés szerdán a tőzsdéken, miután a vártnál kedvezőbb amerikai inflációs adat enyhítette a további kamatemelésekkel kapcsolatos aggodalmakat. Ázsiában ennek hatására erős emelkedés bontakozott ki, a dél-koreai Kospi 7 százalékkal került feljebb, miközben a befektetők már az ASML gyorsjelentésére figyelnek. Közben Kínából a vártnál gyengébb GDP-adat érkezett, a közel-keleti konfliktus miatt pedig továbbra is magasan, 86 dollár közelében jár a Brent árfolyama. A vállalati fronton is sűrű nap jön, többek között a Morgan Stanley, a BlackRock és a Johnson & Johnson is közzéteszi számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×