A brit "királyi bankként" is emlegetett Coutts, gazdája a NatWest 850 millió fontot vesztett a tőzsdén a számla-botrányban. Immár lemondott vezetője, Alison Rose bárónő közvetve elismerte: ő továbbított egy de facto hazugságot a BBC-nek.

Ennek nyomán a médium azt állította: Nigel Farage volt brexit-ideológus Coutts számláját szimplán azért mondták fel, mert "nem volt elég pénze". A valóság azonban az volt, hogy politikai nézetei nem tetszettek a banki bizottságnak.

Rose bárónő szerdán, hajnali fél kettőkor jelentette be távozását - néhány drámai órával azután, hogy beismerése ellenére a bank igazgatótanácsa előtte kiállt mellette. A testület aztán 180-fokos fordulatot véve rávette, hogy "közös megegyezés alapján" váljanak el az útjaik.

Csütörtöki fejlemény az, hogy követte őt a Coutts főnöke. Peter Flavel elismerte, hogy "az ügy kezelése elmaradt a Coutts magas szintű követelményeitől".

Egyharmadában állami tulajdonban lévő bank

A Coutts-t birtokló NatWest főnökök azért is érezhették nyomás alatt magukat, mert a NatWestet még a 2008-as pénzügyi válság idején mentette ki a brit kormány és azóta is megmaradt benne 36%-nyi állami tulajdonrész.

A kormány a múlt héten közölte: „beidézi” a brit bankvilág képviselőit, hogy a gyakorlatuk megreformálásáról beszéljenek velük. A pénzügyminisztérium az elszaporodott számlalezárások és különösen az EU-ellenes brexitpárti nézeteiről ismert Nigel Farage kampánya nyomán figyelmeztette az ágazatot.

Farage-t, aki korábban azt mondta, hogy sorra tanácsolták el a bankok, és aki 40 éven át volt Coutts-ügyfél, egyrészt az dühítette fel, hogy a NatWest-főnök bizalmas információkat árult el róla azzal, hogy megerősítette: a cégcsoportnál van számlája és azt sugallta, nem volt elég pénze. Másrészt, hogy a bankcsoportnál arról, hogy valójában ideológiai alapon tessékelték el maguktól.

A volt politikus azonban nem hagyta annyiban és egy törvényre támaszkodva kikérte, majd publikálta a Couttsnak róla összeállított többtucat oldalnyira rúgó jelentését. (A teljes Farge-dosszié itt hozzáférhető).

Ebből kiderült, hogy valójában a Coutts szabályos bizottságot hozott létre, amely 40 oldalon át elemezte Farage-t és arra a döntésre jutott,

hogy nézetei "nem összeegyeztethetők a bank értékeivel"

és az rossz színben tűnne fel, ha az ügyfele maradna.

Kedden robbant a bombahír: akkor ismerte el a Coutts-t birtokló NatWest főnöke Alison Rose bárónő hogy „súlyos hibát követett el”, amikor „olyan benyomást keltett”, hogy Farage számláját pusztán pénzügyi és nem ideológiai okok miatt mondták fel.

Addigra már ismert volt, hogy Rose a BBC gazdasági szerkesztője mellett ült egy jótékonysági vacsorán, egy nappal azelőtt, hogy a BBC lehozta volna a hamisnak bizonyult hírt: Farage azért nem lehet a Coutts ügyfele, mert nincs elég pénz a számláján. A BBC-s szerkesztő egy „magas rangú, megbízható forrást” idézve írta meg tudósítását. Rose, aki ekkor még úgy gondolta, hogy túléli a vihart, nyilatkozatával megerősítette, hogy ő volt a forrás.

"Rasszista, idegengyűlölő, putyinista"

A Coutts bank dossziéja a migránsok – köztük az annak idején a bevándorlásellenes brit politikusok, de az EU-barát brit média szerint is migránsnak titulált kelet-európai EU-s dolgozók ellen kampányoló - Nigel Farage-t rasszistának, idegengyűlölőnek minősítette és azt is pedzegette, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországának szekértolója – mivel időnként feltűnt az azóta nyugaton betiltott Russia Today tévé műsoraiban és a Nyugatot is okolta az ukrajnai invázióért. (Farage szerepléséért honoráriumot kapott, de az összeg szerinte nem igazolja azt az állítást, hogy Moszkva zsoldjában állt volna).

A Brit Függetlenségi Párt volt vezére emellett ismert arról, hogy a „woke” ideológia ellensége: bírálta például a walesi önkormányzatot, mert a BLM-mozgalom molinóját tették ki a Walesi Nemzeti Múzeumra.

Bocs, Nigel!

Rose bárónő vallomása előtt hétfőn a BBC nyilvánosan bocsánatot kért Faragetól a hamisnak bizonyult tudósítás miatt.

Farage mindezt egy esti BBC adásban megköszönte, a bocsánatkérést elfogadta és azt mondta, hogy a kérdésben nincsenek ellenérzései a média céggel szemben. Viszont továbbra is fújt a bank vezetésére és további vizsgálatot követelt.

The information on which we based our reporting on Nigel Farage and his bank accounts came from a trusted and senior source. However the information turned out to be incomplete and inaccurate. Therefore I would like to apologise to Mr Farage.

— Simon Jack (@BBCSimonJack) July 24, 2023

Miként az InfoStart is tudósított róla, nem Farage volt az egyetlen azonban, akit „feketelistáztak” a bankok azzal, hogy „politikailag érzékeny személynek” nyilvánították. Volt olyan, hogy politikusok gyerekeinek és unokáinak pénzügyeit sem voltak hajlandók kezelni. A The Times pedig arról írt: egyszerű emberek, egy lelkész, egy szupermarket-dolgozó és egy kisvállalkozó számláit zárta le bankjuk - jobbára magyarázat nélkül és hogy a hasonlóval szembesültek Facebook-csoportjának több ezer tagja van.

Ezentúl magyarázatot kell adni

A BBC bocsánatkérése előtt közölte a brit pénzügyminisztérium, hogy új szabályokat kell bevezetni és magyarázatot kell majd adnia a bankoknak, ha lezárják valakinek a számláját – korábban ugyanis nem volt ilyen kötelezettségük. Emellett 30 nap helyett 90 nappal előre kell jelezniük, ha ilyesmire készülnek.

My thanks to @BBCSimonJack for his apology.

I have also received a letter of apology from the BBC News CEO, Deborah Turness.

I am very grateful to both. pic.twitter.com/ddjBkLUWUf

— Nigel Farage (@Nigel_Farage) July 24, 2023

Közben Rose bárónő - a NatWest-főnök - lába alatt annak ellenére forróvá vált a talaj, hogy azt hitte, sikerül lezárnia az ügyet a Farage felé tett bocsánatkéréssel és a "hiba" elismerésével.

A bank igazgatótanácsa azonban beáldozta, miközben egyesek már követelik, hogy fosszák meg főrendi címétől a banki ágazat eddig kiemelkedő, első női vezetőjeként ünnepelt szakembert. A brit bankfelügyelet jelezte, hogy vizsgálatot indít: nem sértette-e meg a személyes adatok védelméről szóló törvényt. A Brit Információs Biztos hivatala szerdán közölte: a bank megsértette Farage-nak a belé vetett bizalmát.

És mivel most már az ügyfelek iránti diszkréció megsértése lett a narratíva része a bank egyelőre helybenmaradt elnökére és a teljes igazgatótanácsra is nyomás nehezedik, hogy mondjanak le.

Nigel Farage közben gyorsan ellentámadásba lendült és azt írta egy cikkben a "woke"-bankok elleni háborúm gyorsan ki fog szélesedni. Szerinte ugyanis a banknak az a törekvése, hogy "a diverzitás és inkluzivitás" bajnokaként mutassa magát azt eredményezte, hogy "megosztó és mérgező kultusszá vált".

Ebben a viharban jött a hír a NatWest, sokkolóan magas, 850 millió fontos (több, mint 376 milliárd forintos) tőzsdei veszteségéről.

"Menstruáló ember" - a politkorrektség dilemmái a cégek számára

Az ügy nyomán a brit konzervatív sajtó felvetette, hogy mindez a „cancel-kultúra” újabb megnyilvánulása és hogy

valóságos iparág épült a liberálisnak mondott elvek köré.

A nagy cégek erőfeszítéseket tesznek, hogy a klímavédelemtől a diverzitáson át a geopolitikáig a „jónak” mondott oldalon tűnjenek fel.

Egy példa: a brit HR Magazine szerint a személyzeti osztályok világa a szexuális identitáskérdések "csatatérévé vált”.

A vállalatok az eredetileg meleg- és transzjogok védelmére létrejött Stonewall nevű szervezetnél kilincselnek, hogy „diverzitási és egyenlőségi tanúsítványt” kapjanak. A Stonewall egyfajta külső minősítő szervezet szerepét vette át, amellyel a cégek "partnerségre léphetnek", hogy az értékelje egyenlőségi politikájukat.

Mindez azonban valóságos aknamezőt jelent és például az "az a nő, aki biológiai nőnek született" nézetet vallók és "a gender csak művi, társadalmi konstrukció"-elmélet hívei között folyó "kultúrháború" közepébe veti a HR-osztályokat, de még az iskolák vezetőit és a tanárokat is.

A személyzetiseknek arról kell dönteniük, hogy nem-semleges wc-ket állítsanak-e fel és hogy gender-semlegessé tegyék-e a cégük nyelvezetét... például azzal „nő” szó helyett „terhes ember” vagy „menstruáló ember” kifejezéseket használják.