eur:
411.23
usd:
392.86
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nigel Farage, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik kulcsfigurája, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetője beszél az általa alapított Brexit Párt sajtótájékoztatóján Londonban 2019. április 23-án. Farage két hete alapította a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) támogató pártot. Az európai parlamenti választásra 2019. május 23. és 26. között kerül sor.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Sorra utasítják el a brexitideológus Nigel Farage-t a bankok – ez áll a háttérben

A brit bankok egyre-másra tagadják meg a számlanyitást vagy zárják le híres ügyfelek, főként politikusok számláit. Az egyik legnagyobb port felvert eset a brexitvezér Nigel Farage vesszőfutása – az ellentábor nagy örömére. Úgy tűnik azonban, hogy nem a politikai nézetek, hanem a szabályok doktríner alkalmazása okoz kellemetlenséget a brit elit egyes tagjainak.

Legszebb öröm a káröröm – különösen azoknak a briteknek, akiket felháborítottak a 2016-os brexitkampány egyik vezéralakjának, Nigel Farage-nak az állításai, amelyek elvezettek oda, hogy a szigetország kilépett az unióból.

A kampány egyik szlogenje az volt, hogy a britek heti 350 millió fontot fizetnek be az EU-ba és hogy ezt a pénzt a brexit után a hazai egészségügyre költik majd. Emlékezetes módon egy busz járta az utcákat, amelyre felmatricázták az ígéretet.

Ezt nem Farage találta ugyan ki, de nem is sietett cáfolni – és a beismeréssel kényelmesen megvárta a győztes brexitnépszavazás másnapját –, ami sokakat felháborított.

Az elmúlt hetekben – azok örömére, akik szerint a politikust utolérte a karma – Farage felpanaszolta: kilenc bank is megtagadta tőle a számlanyitást. Aztán jött a következő hideg zuhany: a királyi család bankjának tartott patinás Coutts 40 év után, akarata ellenére és magyarázat nélkül megszüntette a számláját.

Illetve volt magyarázat, amit a BBC vélt felfedezni (Farage és közte enyhén szólva nem dúl a szerelem): a brexitvezérnek túl kevés pénze volt a számlán. Viszont kiderült: korábban jó ügyfélnek tartották Nigel Farage-t, és egy sor más híresség számláján is megcsappant a pénz, de őket nem tették lapátra.

Másokra is rájár a rúd

Nemcsak Farage-nak kell párna alatt bújtatnia pénzkötegeit, hanem mérsékeltebb politikusoknak is. Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter elismerte, hogy megtagadta tőle a számlanyitást a trendi startup-dolgozók és a fiatalok körében is népszerű Monzo (ami a Revoluthoz hasonló, fizikai fiókok nélküli szolgáltatás).

Egyik volt elődje, Kenneth Clarke (amúgy híresen Európa-barát konzervatív politikus) hitelkártyáit is bevonták – az American Express túl rizikós ügyfélnek találta. Ő felpanaszolta: a bank hirtelen egy halom dokumentumot kért be tőle, pedig már az 1970-es évektől volt Amex-kártyája. A procedúrát megalázónak találta, a cég erre letiltotta a kártyáit.

Miért a politikusok elleni szigor?

Farage esetében egyből felmerült, hogy vehemensen EU-ellenes nézetei miatt állt bosszút rajta a pénzvilág. A brit bankok érvelése viszont ez: nem igazán az ügyfél politikai nézetei izgatják, hanem az, hogy az illető beleesik-e az általuk felállított „politikailag kitett személy” kategóriába. A szigetországban érvényes szabályok egy olyan globális kezdeményezésből eredeztethetők, amelynek célja a korrupció kigyomlálása. Ez az, amiért szigorúbb ellenőrzés alá vonják a politikusokat, diplomatákat, katonai vezetőket és még a királyi családok tagjait is – írja a The Daily Telegraph című lap.

A Pénzügyi Akciócsoport nevű kormányközi szervezet ajánlása szerint azonban olyanokra kellene csak összpontosítani, akik „kockázatos üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek”.

A közelmúltbeli esetek miatt a brit Pénzügyi Magatartás Hatóság (FSA) – a felügyelőszerv – az elmúlt hónapban többször is „arányos fellépésre” figyelmeztette a bankokat, és most már a kormány is felemelte a szavát. Közben az érintett pénzintézetek – a Monzo, az American Express és a Coutts – kafkai fordulatokkal tagadták meg, hogy foglalkozzanak az abszurd helyzettel. Bejáratott vállalati kommunikációs formulákat vetettek be, miszerint „nem beszélnek egyéni ügyfelekről” vagy hogy „a hatályos szabályok alapján tesznek eleget kötelezettségeiknek”.

Egyes konzervatív kommentátorok ezt erősen kétlik, és azt sugallják, hogy a "woke" ideológiával szembeszállókat korlátozzák így le. Felhívják a figyelmet, hogy Nigel Farage esetén kívül a Metro bank például megtagadta a számlát egy olyan szülői csoporttól, amely károsnak nevezi a gyerekek orvosilag elősegített genderváltását. A bank nyíltan közölte: a csoport gondolatai szembehelyezkednek a pénzintézet „kultúrájával és elveivel”.

Egy másik bank letiltotta Stuart Campbell skót függetlenségi aktivista kártyáját, amivel akkor szembesült, amikor a boltban fizetni próbált vele. Campbell élesen bírálta a skót autonóm parlament jogszabályát – miszerint már 16 éves korban, a gyerekek „önazonosítás” módszerével deklarálhassák a nemüket. A brit kormány példátlan eszközhöz nyúlt és blokkolta a törvényt.

A PayPal online fizetési platform pedig eltávolította ügyfelei közül a szintén konzervatív gyökerű, de fő feladatának a szólásszabadság védelmét tartó brit Szabad Beszéd Uniót.

A Halifax bank pedig közölte ügyfeleivel: ha nem tetszik nekik az a politikája, hogy a nemet jelentő névmás (he, she, them) viselésére bátorítja dolgozóit, akkor "szüntessék meg a számlájukat".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×