eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Emmanuel Macron francia elnök részt vesz az amerikai kezdeményezésű, videokapcsolaton keresztül zajló nemzetközi klímavédelmi csúcstalálkozón a párizsi Elysée-palotában 2021. április 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA POOL/Ian Langsdon

Egyre több EU-országgal akasztja össze a bajszát Marokkó

Megromlott a hagyományosan jó viszony Párizs és Marokkó között, mivel Emmanuel Macron elnök azzal vádolta meg a volt gyarmati országot, hogy kémkedett utána. A francia elnök a Pegasus-ügy miatt már így is kénytelen volt lecserélni a telefonját, és panaszt emelt az izraelieknél.

Barack Obama elnöksége idején az Egyesült Államok a dán titkosszolgálat segítségével jutott bizalmas információkhoz Angela Merkel német kancellárról. Most pedig úgy tűnik, Marokkó próbálhatott kémkedni legnagyobb kereskedelmi partnere és biztonsági szövetségese, a volt gyarmattartó Franciaország után.

Az izraeli NSO cég kémszoftverének kiszivárgott megfigyelési listája után nyomozó szerkesztőségek között van a francia Le Monde, amely szerint a marokkói biztonsági szolgálat Macron elnök és 15 francia miniszter mobilját „vehette célba”. Emellett pedig a szomszédos rivális, Algéria hatezer illetékese és politikusa telefonjait is.

A királyságnak az utóbbi időben kezdett feszültté válnia a viszonya az európaiakkal.

Először migránsokat engedett át az Észak-Afrikában fekvő két spanyol enklávéba, majd Németországgal veszett össze a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara miatt – emlékeztetett a Financial Times, ezért

nem jön túl jó pillanatban a franciák elleni kémkedési vád.

„Marokkónak most nincs szüksége egy harmadik frontra” és arra, hogy összevesszen Franciaországgal, mert „két jelentős diplomáciai válsága alakult ki Spanyolországgal és Németországgal” – mondta a Nemzetközi Válságcsoport Észak-Afrika Igazgatója, Riccardo Fabiani a lapnak.

Németországgal azért romlott meg a viszony, mert Berlin nem hajlandó változtatni a Nyugat-Szaharával kapcsolatos álláspontján. Ezt a területet ugyan Marokkó ellenőrzi, de a évtizedek óta el akarja szakítani a függetlenségért küzdő Polisario Front. Donald Trump alatt az Egyesült Államok marokkói területnek ismerte el a sivatagi régiót, cserébe azért, hogy a királyság normalizálta kapcsolatait Izraellel.

Jóval ezt megelőzően viszont már létezett egy – igaz elakadt – ENSZ-terv, hogy rendezzenek népszavazást a terület hovatartozásáról.

„Marokkónak soha nem volt még ilyen rossz a megítélésére Európában…

a kémkedésről szóló állítás illeszkedik az egyre agresszívebb marokkói külpolitika sémájába” – mondta a Financial Timesnak az amerikai székhelyű Észak-Afrikai Kockázatok nevű tanácsadói cég képviselője.

A Nemzetközi Kríziscsoport regionális igazgatója, a korábban idézett Riccardo Fabiani szerint az amerikai hozzáállással magyarázta, hogy Marokkó miért „vált merevebbé” és érzi felbátorítva magát, hogy elismertesse a Nyugat-Szaharára vonatkozó igényét. Kérdés, a súlyos kémkedési vád hogyan befolyásolja majd a lehetőségeit.

Macronék szerint Marokkó a Pegasus-szoftverrel vehetett célba francia illetékeseket, ezért Párizs panaszt is emelt Naftali Bennett új izraeli miniszterelnöknél.

A nemzetközi tényfeltárók – köztük a Le Monde – szerint a marokkói állambiztonság 10 ezer telefont figyelhetett meg, ezek 10 százaléka volt francia.

Ironikus módon viszont VI. Mohamed marokkói király is rajta volt a kiszivárgott Pegasus megfigyelési listán, igaz, ő egy másik állam célpontja lehetett

– írta az izraeli Hárec című lap. Az NSO viszont azt mondta az újságnak: egyik államfő sem volt a kémszoftver által megfigyeltek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×