Az új amerikai elnökség mérlegeli, hogy kibertámadásokat indítson az orosz infrastruktúra ellen. Ezt mondták Joe Biden megválasztott elnök környezetéből a Reuters hírügynökségnek.

A lépés válasz lenne az immár „a kibertámadások Pearl Harborjaként” emlegetett internetes betörésekre, amelyek során a szakértők és politikusok egy része szerint az orosz államhoz kötött hekkerek hatoltak be több mint 200 amerikai szövetségi ügynökség és magáncégek hálózataiba.

Donald Trump távozó elnök szombaton ellentmondott saját külügyminiszterének és a CIA volt főnökének, Mike Pompeónak,

aki szerint világos, hogy „ez az oroszok munkája”, bár a megfogalmazás elkente azt, hogy az orosz államot vagy egyszerűen csak orosz nemzetiségű hackereket vádolt.

Trump viszont inkább Kínára gyanakszik és szerinte a „média kántálásának prioritási listáján az oroszok vannak az első helyen, mert félnek beszélni Peking érintettségéről”.

Moszkva közben tagadta a vádakat, amelyek szerint az orosz katonai elhárítás, az SZVR követte el a példátlan betörést a SolarWinds cég Orion hálózatkezelő szoftverén keresztül, amelynek 18 ezer felhasználói fiókjához jutottak hozzá.

A Trumpot januárban felváltó Joe Biden csapata közben számba veszi, hogy mivel büntethetnék Oroszországot. Felmerült az újabb pénzügyi szankciók és az orosz infrastruktúra elleni támadások lehetősége.

„Felelni fognak ezért”

– mondta Biden egy interjúban, amint még csütörtökön adott a CBS tévétársaságnak. Források szerint a szankcióknak eléggé fájdalmasnak kell lenniük, de nem cél, hogy a két atomhatalom között a hidegháborús szintre hágjon a feszültség.

Az egyik forrás azt mondta a Reutersnek, hogy a fellépés célja egyrészt az elrettentés, másrészt az lehet, hogy az esetleges jövőbeli orosz kibertámadások már ne tudjanak nagy kárt okozni.

„A jelképes dolgok nem érnek semmit – mondta James Andrew Lewis, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja nevű intézet kiberbiztonsági szakértője. – Azt akarjuk, hogy az oroszok tudják, ellenállunk nekik.”

Az Egyesült Államok már közölte, hogy felszámolja két megmaradt oroszországi konzulátusát.

A diplomaták Moszkvába mennek, a 33 helyi dolgozót pedig elbocsájtják.

Mivel Donald Trump elnök csak szombaton beszélt a támadásról, ismét kiváltotta a kongresszusi demokraták éles bírálatát. „Nemzetünk történelme legnagyobb kibertámadása alatt áll. Még nem tudjuk, mekkora a kár. Azt viszont tudjuk, hogy nem álltunk készen és most ezzel nagy feladatunk van” – mondta Jason Crow coloradói képviselő.

Crow megkérőjelezte Trump vezetési képességeit és ő volt az, aki az 1941-es pusztító japán légitámadáshoz, Pearl Harborhoz hasonlította a történteket – az Egyesült Államok ezután lépett háborúba Japán ellen, majd kényszerítette térdre a hiroshimai és nagaszaki atomtámadásokkal.

Mitt Romney volt republikánus elnökjelölt szerint a kibertámadás megbéníthatja az amerikai elektromos és vízszolgáltatást,

ezért „nagyságrendekkel erősebb válaszcsapást” követelt.

A Biden-csapat ötletei egyelőre elméleti síkon mozognak, és a hatalomra kerülés után befolyásolhatja a lépéseket a reálpolitika. A lehetséges szankciók között felmerült, hogy az amerikaiak megfosztanák a dollártranzakciók lehetőségétől a Putyin elnökhöz kötött oligarchákat, illetve állami szerveket. Például ismét lecsaphatnának Ruszal alumíniumkonglomerátumra, amely ellen tavaly oldották fel a szankciókat, és amely ennek nyomán az Egyesült Államokban fektetett be pénzt.