Le scandale Soros – magyarul A Soros-botrány a címe annak a tízoldalas összeállításnak, melyben a Valeurs Actuelles egy jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy a „magyar származású amerikai milliárdos” – Franciaországban csak így emlegetik Soros Györgyöt – alapítványain, illetve az általa finanszírozott nem kormányzati szervezeteken keresztül behálózta a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságát, a testület által meghozott ítéleteken keresztül pedig befolyásolja és destabilizálja az unió tagállamait.

A jelenséggel egy az emberi jogok bírósága mellett működő, lobbitevékenységet folytató, ugyancsak nem kormányzati szervezet, az European Center for Law and Justice igazgatója, a francia Grégor Puppinck kezdett foglalkozni. A magánjogi doktorátussal rendelkező Puppincknak a bíróság egyik tagja mondta még évekkel ezelőtt, hogy a testületben számos „Soros-bíró” dolgozik.

Grégor Puppinck eleinte nem foglalkozott a kérdéssel, mert mint fogalmazott, természetes volt számára, hogy a lobbisták a legkülönbözőbb körökből kerülnek ki, és saját érdekeiket képviselik. Az utóbbi években azonban azt tapasztalta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a korábbiakhoz képest mindinkább ideologikussá vált, amely ráadásul gyakorlatilag egy irányba, nagyjából a multikulturalista felfogás irányába mutatott.

Puppinck megállapította, hogy e megközelítés mögött alapvetően az Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok „ideológiája” köszön vissza. Ezt követően tíz évre visszamenőleg megvizsgálta azon bírák önéletrajzát, akik az emberi jogok bíróságán dolgoztak, és ebben a minőségükben ítéleteket hoztak.

Arra a megállapításra jutott, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonketten közvetlen kapcsolatban álltak – vezetőként, támogatottként vagy rendszeres résztvevőként – hét, Soros György által finanszírozott nem kormányzati szervezettel. A közvetett kapcsolatrendszereket Puppinck módszertani okok miatt nem vizsgálta.

Szerinte az utóbbi években erős egyensúlytalanság következett be a bírói testületben a Nyílt Társadalom Alapítványok és hozzá kötődő szervezetek javára, erről szól az általa készített kétszáz oldalas jelentés, melyre támaszkodva a Valeurs Actuelles címlapsztoriját elkészítette.

Puppinck szerint az alapvető probléma ezzel a jelenséggel az, hogy a bírák egy részét a nem kormányzati szervezetek javasolják. Márpedig ezek a bírók kinevezésüket követően gyakran olyan ügyekben járnak el, melyeket az őket jelölő vagy azokkal partneri viszonyban lévő szervezetek terjesztenek a bíróság elé.

Számos eset azt mutatja, hogy kiáltó összeférhetetlenségi problémák alakultak ki a testületben – fogalmaz a lobbista, aki szerint ha a dolgok így folytatódnak, a bíróság akár a függetlenségét is elveszítheti.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései az összes tagállam életét befolyásolják, az ítéletek olykor politikai destabilizációt idézhetnek elő. Ezt az „aktivista bírák” tudják és élnek is a lehetőséggel – fogalmaz Puppinck. Szerinte ezt a helyzetet ismerte fel évekkel ezelőtt Soros György, és ezért fordít évente 90 millió dollárt az uniós szervezetek befolyásolására.