Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
331.11
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Brüsszel, 2018. július 12.Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Trump parancsára amerikai bombázás indult Irakban

Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen - jelentette helyi idő szerint csütörtök este az amerikai média meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.

A Fox televízió - utalva az iraki állami televízió jelentésére - közölte: a légicsapásokban, amelyek egyike a bagdadi nemzetközi repülőteret célozta meg,

életét vesztette Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka

és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője. Ennek az ernyőszerzetnek a tagja az a Katáib Hezbollah milícia, amely a múlt pénteken rakétatámadást intézett az iraki Kirkuk melletti katonai támaszpont ellen, s amely támadásra hivatkozva Washington vasárnap légicsapásokat mért Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontokra.

Amerikai és iráni tisztségviselők nem erősítették meg sem Szulejmáni, sem al-Muhandisz halálhírét. A Fox televízió információi szerint azonban Ahmed al-Aszádi, a Népi Mozgósítási Erők egyik szóvivője Bagdadban újságíróknak azt mondta: "az amerikai és az izraeli ellenség a felelős Abu Mahdi al-Muhandisz és Kászim Szulejmáni mudzsahedek meggyilkolásáért".

Csütörtök éjjel az NBC televízió késői híradója arról számolt be, hogy a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Ezt a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) is megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje

"határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében".

A Pentagon közleményben szögezte le, hogy a továbbiakban is "minden szükséges lépést" megtesz az amerikai emberek és érdekek védelmében "bárhol legyenek is a világban". A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy "e csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a támadásoktól". A Pentagon információi szerint ugyanis Kászim Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában megelőző csapásméréseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az irániak támogatását élvező milíciák újabb támadásokat terveznének amerikai érdekek és személyek ellen Irakban.

Reakciók

A csapásmérést az amerikai politikusok párthovatartozásuk szerint értékelték.

A republikánus politikusok kivétel nélkül dicsérték az amerikai elnök döntését,

míg néhány demokrata párti politikus megkérdőjelezte a csapásmérés "hasznosságát", mondván, hogy szükségtelenül elmérgesíti a helyzetet a térségben és az amerikai-iráni viszonyt.

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor - aki Donald Trump feltétlen hívének és szoros szövetségesének számít - a Twitteren Trump "bátor cselekedetét" dicsérte, majd Iránnak is üzent. "Az iráni kormánynak: ha még több ilyet akartok, akkor kaphattok még" - írta.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor szintén Iránnak küldött üzenetként értelmezte a történteket. Twitter-bejegyzésében Rubio úgy vélte, hogy az irániak figyelmen kívü hagyták Donald Trump korábbi figyelmeztetéseit, mert azt hihették, hogy a belpolitikai viták miatt az amerikai elnök cselekvésképtelen. "Rendkívül alábecsülték (Trumpot)" - írta a floridai szenátor, hozzátéve, hogy

Kászim Szulejmáni "csak azt kapta, amit megérdemelt".

Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor ugyancsak a Twitteren reagált. Azt írta: Szulejmáni az Egyesült Államok ellensége volt. "Ez nem is kérdéses. A kérdés az hogy vajon Amerika, mindenfajta kongresszusi felhatalmazás nélkül, éppen meggyilkolta Irán második legnagyobb hatalmú emberét, tudván tudva, hogy ezzel akár nagy erejű regionális háború is kezdődhet?" - fogalmazott.

A demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök közleményt tett közzé. Ebben leszögezte ugyan, hogy "nincs amerikai, aki gyászolná Kászem Szulejmánit", de ő is felvetette a Fehér Ház felelősségét.

"Trump elnök éppen dinamitot helyezett el egy gyúlékony dobozban,

és most magyarázattal tartozik az amerikai népnek azt illetően, hogy milyen stratégiával és tervekkel akarja megőrizni az amerikai katonák és követségi munkatársak biztonságát, népünket és érdekeinket itthon és külföldön egyaránt"- fogalmazott Biden.

Eközben a törökök felé

Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Recep Tayyip Erdogan török államfőt "a külföldi beavatkozás" veszélyeire Líbiában - jelentette be csütörtökön kiadott közleményében a Fehér Ház, miután az amerikai és a török államfő telefonon egyeztetett egymással. A telefonbeszélgetésre azt követően került sor, hogy Ankarában a képviselőház - szintén csütörtökön - elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt katonák küldésére Líbiába a nemzetközileg elismert kormány támogatására. A török parlament egy évre adott felhatalmazást az esetleges líbiai katonai beavatkozáshoz.

"A két vezető kétoldalú és regionális kérdéseket vitatott meg. Trump elnök kiemelte, hogy a külföldi beavatkozás komplikálja a helyzetet Líbiában" - olvasható az amerikai elnöki hivatal közleményében.

Elemzők szerint Líbia az elmúlt hónapokban a térség befolyásos hatalmainak küzdőterévé vált, és

a harc feltételezhetően a líbiai olajvagyon ellenőrzéséért folyik.

Az egyik oldalon Törökország és Katar áll, amely támogatja a nemzetközileg elismert líbiai nemzeti egységkormányt, a másik oldalon Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom az egységkormány ellen harcot indított Halifa Haftár tábornok erőit pártfogolja. A helyzetet bonyolítja, hogy Haftár mellett áll ki Oroszország is.

Az Egyesült Államoknak a konfliktus mindkét oldalán álló szereplők között van szövetségese.

A Fehér Ház közleménye szerint Trump és Erdogan megvitatta a diplomácia fontosságát a regionális kérdések megoldásában.

Ennek keretében kitértek a szíriai helyzetre, elsősorban az Idlíb tartományban erősödő feszültségre is. Szerdán ugyanis a szíriai hadsereg rakétatámadásai Idlíbben érintettek egy menekülttábort is, ahol nyolc ember életét vesztette. Az amerikai és a török államfő egyetértett abban, hogy muszáj csökkenteni a feszültséget és meg kell védeni a civil lakosságot.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×