Az év végén lejár Oroszország és Ukrajna hosszú távú gázszállítási szerződése, amelynek jóvoltából orosz földgáz érkezik az Európai Unióba. Geopolitikai feszültség és pénzügyi viták miatt azonban megfeneklettek az egymással hivatalosan békében, nem hivatalosan háborúban álló felek tárgyalásai.

A nyugat által magát páriaszerepbe kényszerítve érző Moszkva teljes gőzzel azon dolgozik, hogy Ukrajnát elkerülve szállíthasson gázt európai ügyfeleknek, ezért építi a Németországban véget érő Északi Áramlat 2 és a Fekete-tenger alatt haladó Török Áramlat vezetékeket.

Az Európai Unió közben azzal próbálja az általa támogatott Ukrajnát megsegíteni, hogy az oroszokat a tranzitszállítás fenntartására és így a kijevi államkasszának sokat jelentő tranzitdíjak megfizetésére akarja kényszeríteni. A most lejáró szerződés egyik időszakában

az Európába irányuló gázexport 50-60 százaléka haladt át Ukrajnán, melynek nyomán a világ legfontosabb tranzitországává lépett elő.

Az új orosz-ukrán gázalkut azonban több tényező is gátolja: a Kijev-ellenes és Moszkva által így vagy úgy támogatott lázadás Kelet-Ukrajnában, valamint az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom pereskedéssé fajult vitája.

A felek hétfőn Brüsszelben találkoztak, és Maroš Šefčovič, az Európai Unió energiaügyi főfelelőse és a Bizottság második emberének elnöklete mellett tárgyaltak. "Világos az üzenet, repül az idő, jobb lenne ha felismernék, mennyire sürgető a helyzet. Csalódott vagyok a mostani tárgyalások kapcsán" - Šefčovič elmondta, hogy az Európai Bizottság azt javasolja: a két ország kössön legalább 10 éves időtartamú tranzitszerződést évi 40-60 milliárd köbméter gáz szállításáról, egy olyan "ship-or-pay" kikötéssel, hogyha az oroszok nem küldik át a minimum szerződéses mennyiséget a vezetéken, akkor fizetniük kell. Azt is tegyék be a szerződésbe, hogy extra 20-30 milliárd köbméternyi extra mennyiséggel is lehet emelni a szállításokat évente. A tranzitdíjakat a EU módszereivel számolnák ki és az első öt év után módosíthatnák és egy külön szerződéses kitétellel módosíthatnák a módszert, hogy az összes fél elfogadja a tranzitfeltételeket.

Az ügy hátterében az húzódik meg, hogy az ukrán Naftogaz a stockholmi döntőbíróságra vitte a korábbi szerződés ügyét. A bíróság helyt adott annak a keresetnek, hogy a Gazprom a múltban kevesebb tranzitgázt szállított, mint amire kötelezte magát, de elutasította azt az ukrán követelést, hogy ezért módosíthassák a tranzitdíjat.

A győztes azonban így is a Naftogaz volt, amely több mint két és félmilliárd dollárt követelhet a Gazpromtól, amely viszont megfellebbezte a döntést.

Bár az EU együttműködőbbnek tartja Kijevet, Šefčovič mindkét félnek üzent: "mindkét ország felfogja, mennyire alááshatja a megbízható szállító és megbízható tranzitország képét", ami most történik – mondta. Hozzátette, hogy

az EU "mindenre készen áll", a gáztározók 90-96 százalékban fel vannak töltve.

A háromoldalú tárgyalások egészen november végéig folytatódnak. Ha nincs alku, akkor rövid lejáratú aukciókkal bonyolítják majd akár egészen júniusig a gázszállítást.