Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.96
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Theresa May brit miniszterelnököt (b) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi székhelyén 2019. március 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Reuters/Vincent Kessler

May az utolsó pillanatban megszerezte az utolsó esélyt a brexit megmentésére

A képviselők kedden megszavazhatják London és Brüsszel válási egyezményét. Ezzel megmaradhat az esély, hogy Nagy-Britannia rendezett módon és egy jövőbeli kereskedelmi egyezmény birtokában lépjen ki az Unióból.

Szinte szó szerint az utolsó pillanatban kötött alkut a Strasbourgba látogató Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke.

A felek sajtótájékoztatója, ahol ezt bejelentették kedd első másodperceiben ért véget, így már azon a napon, amikor May ismét a brit parlament elé viszi a kérdést: az ország a válási egyezménynek megfelelően távozzon-e az EU-ból, vagy inkább a pár bőrönddel való drámai ajtócsapkodásra emlékeztető „kemény brexit” módszerével.

A hírtől függetlenül még mindig egy sor kimenetel lehetséges:

  • A képviselők elvetik az alkut és jobb híján bekövetkezik a „kemény brexit”, Mayt eltávolítják és akár előrehozott választásokat is tarthatnak.
  • A képviselők elfogadják az alkut, Nagy-Britannia egy évig tárgyal az EU-val a jövőbeli viszonyról, majd rendezett módon lép ki.
  • A képviselők elvetik az alkut és a brexitet későbbre tolják.
  • Ezek után vagy sikerül megállapodni vagy sikert ér el a második népszavazást akarók tábora és újabb referendumot írnak ki a brit uniós tagságról.
  • A népszavazáson vagy győz a brexit vagy a magukat meggondoló választók elvetik azt és Nagy-Britannia EU-tag marad.

May és Juncker közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „jogilag kötelező érvényű módosításokban egyeztek meg”. Ezek kiegészítik a kilépési egyezményt és a hozzá tartozó politikai nyilatkozatot. Mindezzel reményeik szerint a brit parlament ezúttal elfogadhatja a paktumot. Juncker azt is hozzátette: néha van második lehetőség, de több már nem lesz, így további tárgyalás sem.

A részletekre térve: Maynek és Junckernek sikerült megállapodnia a legfőbb vitás pont, az ír határgarancia, másnéven a „backstop” kérdésében.

May reményei szerint a „kötelező jogi érvényű alku” lehetővé teszi, hogy az unió ne tudja örökre vámunióban tartani Nagy-Britanniát csak azért, hogy így garantálja a szabadon átjárható ír határt.

Épp a vámunió volt, amitől a keményvonalas brexit-párti képviselők rettegtek és amiért január végén az eredeti brexit-egyezmény ellen szavaztak. Maynek most 116 olyan képviselőt kell a maga oldalára állítania, aki eredetileg ellene voksolt.

A kormányfő értelmezése szerint a mostani megállapodás kimondja: ha Brüsszel mégis vámunióban akarná tartani Londont, akkor azzal jogsértést követne el.

May és Juncker is hangsúlyozta, hogy a backstop egy biztosítás, amit egyik fél sem akar alkalmazni. Ezért abban is megállapodtak, hogy

ha nem tudnak tető alá hozni egy szabadkereskedelmi egyezményt, akkor 2020 decemberére „alternatív lépésekkel” kerülik el a határgarancia-mechanizmus alkalmazását.

Ha ez sem sikerül, Nagy-Britannia egyoldalúan felmondhatja az érvénybe lépő backstopot.

May hangsúlyozta: országa lehetőséget kap, hogy visszaszerezze az ellenőrzést határai, pénze, mezőgazdasági és halászati politikája felett.

Juncker pedig arról beszélt: bár Európának továbbra is fájdalmas, hogy a 2016-os népszavazáson a brexit hívei győztek, de „tiszteletben kell tartani a brit nép döntését”.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×