A Krím-félszigeten 266 ezer muszlim vallású tatár él, akik a lakosság 13 százalékát teszik ki. A szunnita kisebbség azonban harcosabban kampányol, mint a lakosok közel egynegyedét kitevő ukránok.

A tatárok azért idegenkednek az orosz befolyástól, mert Sztálin még 1944-ben az egész népet Közép-Ázsiába száműzte. Csak 1989-ben térhettek vissza, de addigra már szinte alig volt nyomuk a Krímben. A száműzetés éveiben sokan meghaltak közülük, ezért is bizalmatlanok a többségi oroszokkal szemben és támogatják az ukrán központi hatalmat.

A múlt héten még több ezren tüntettek az új kijevi vezetés mellett és összecsaptak az oroszbarát ellentüntetőkkel. A regionális parlament elfoglalása és az orosz csapatok érkezése óta azonban eltűntek az utcákról.

A tatárok rendszeres konfliktusokba keverednek gazdasági helyzetük, a földfoglalások és engedély nélküli építkezéseik miatt. Fénykorukat az 1400-as és 1700-as évek vége között élték, amikor a Krím a Tatár Kánság alá tartozott.

Oroszország az 1853-56-os krími háború után kezdte visszaszorítani őket és templomokat emelt a mecsetek helyén.

A februári megmozdulásokon a tatárok is a Janukovics-rendszer ellen tüntettek és úgy tűnt, hogy létrejöhet egy regionális krími önkormányzat, amelyet ők és a Janukovics uralmát elutasító helyi oroszok is támogattak volna.

Az orosz katonák megjelenése után azonban vezetőik azt tanácsolták nekik, hogy maradjanak otthon, bár egyesek önvédelmi csoportokat szerveznek - írja a Guardian.

A krími tatárok annyira jól szervezettek, hogy az 1960-as évek óta létezik saját parlamentjük, a Kurultáj. Vallási vezetőik szoros kapcsolatokat tartanak fenn Törökországgal, ahol krími tatár diaszpóra él. A Guardian szerint megtalálhatók a soraikban a radikális iszlamisták is, ám ezek eddig nem jutottak fontos szerephez.

A tatárok attól félnek, hogy szervezeteiket kiszorítják a hatalomból. Növelheti a feszültséget a körükben, hogy most májusban lesz a deportálásuk 70. évfordulója. A tatárokkal való feszültség árthat az orosz-török viszonynak is. Emellett Oroszországban egymillió muzulmán él és a tatárokkal való nézeteltérés további fejfájást okozhat Moszkvának.