Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

Capa, Kertész, Moholy-Nagy - újabb grandiózus magyar kiállítás Londonban

Szemtanú címmel, a XX. századi magyar fotóművészet legkiválóbb alkotásait bemutató kiállítás nyílt Londonban, a Brit Művészeti Akadémia palotájában. A kiállítás a magyar Európai Uniós elnökség angliai záróeseménye. Ötven magyarországi vagy külföldre származott fotós művei nyomán képet ad a század viharos magyar történelméről is.

Az 1768-ban alapított Brit Művészeti Akadémián, a londoni Piccadilly-n álló palota emeleti helyiségeiben nyílt meg az október elejéig nyitva tartó nagyszabású fotókiállítás, amely olyan nevekkel csábítja a művészet kedvelőit, mint André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Munkácsi Márton vagy Brassai. De eljött az ideje, hogy Európa azoknak a kiváló magyar fotósoknak a kvalitásait is megismerje, akik nem származtak külföldre, hogy csak néhány nevet említsünk: Balogh Rudolf, Escher Károly, Angelo, Pécsi József, a szociofotósok vagy a maiak közül Korniss Péter, aki megjelent a londoni nyitófogadáson.

A kiállítást megnyitó akadémiai elnök, Sir Nicholas Grimshaw arról szólt, hogy a brit művészetkedvelők szerencséjére, Magyarország az Európai Uniós elnöksége kezdetét a képzőművészeti közgyűjtemények legértékesebb kincseinek bemutatásával ünnepelte itt, a londoni Akadémián, most pedig ismét rendkívüli értékes kiállítással mond búcsút féléves megbízatásának.

Csák János nagykövet a magyar kreativitásról beszélt és nem mulasztotta el megjegyezni, hogy ez olykor a magyar politika terén is megmutatkozik.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, majd a brit kormány nevében Oliver Letwin miniszterelnöki államtitkár mondott rövid megnyitó beszédet. Navracsics Tibor mutatott rá, hogy egy ország állapotairól a kultúrája nyomán lehet meggyőződni.

Az október elejéig megtekinthető, nagyszabású londoni fotókiállítás két főkurátora, a bradfordi Médiamúzeum igazgatója Colin Ford és a kecskeméti Fotográfiai Múzeum vezetője Baki Péter, jó kézzel válogatta össze az anyagot, a XX. század szinte minden magyar fotótörténeti szempontból fontos műve itt van a termek falain, külföldre származott nagy fotósaink világszerte ismert képeivel együtt.

John Banville, az ismert író, az RA-magazin hasábjain hatoldalas, gazdagon illusztrált cikkében azt állapítja meg, hogy a nyelvében olyannyira elszigetelt magyarok fotóművészete talán azért ennyire jelentős, mert ez az a médium, amelyen át nem csak legközérthetőbben, de legláttatóbban szólhattak az egész világhoz.

A tradíciót megteremtő nagy magyar fotósnemzedék kialakulása szempontjából az sem jelentéktelen, amit a már nagyon idős André Kertész mondott évekkel ezelőtt egy londoni látogatása alkalmával: "A XX. század elején minden jó házból való tizennégy éves kisfiú kapott a születésnapjára egy kis boksz fényképezőgépet. S a szülők arra intették a fiacskáikat, hogy ne csak a családi eseményeket fotózzák, hanem elsősorban a természetet, az embereket, az ezernyi érdekességgel teli világot."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×