Hetek óta nem volt ilyen elégedetlenség az Öböl-beli miniállam utcáin, mint most, azt követően, hogy nyolc síita aktivistát arra ítéltek, hogy a börtönben haljanak meg. A szunnita monarchia és elit ellen négy hónapon át tüntettek a többségükben síita ellenzékiek. A királyi család azt mondta, hogy a jövő héten párbeszédet kezd a reformokat követelőkkel.

A parányi állam több geopolitikai érdek ütközőpontja. Szaúd-Arábia a szunnita monarchiát támogatja, Irán a síita tüntetőket, az Egyesült Államok, amelynek 5. Flottája Bahreinben állomásozik, a királyi család szövetségese, ugyanakkor a demokrácia terjesztését zászlajára tűző Washington nem helyezkedhet szembe a demokráciát követelő helyi többséggel.

Manamában, a fővárosban ismét könnygázzal oszlatták több száz ember felvonulását a tiltakozások jelképének számító főtéren. A síiták lakta negyedekben a rohamrendőrök tartották vissza a tüntetőket.

Az 520 ezres lakosságú Bahrein lakosainak 70 százaléka síita, aki azt mondja, hogy rendszeres diszkrimináció áldozata. Február óta 31 ember halt meg az erőszakos összecsapásokban, és a királyság az idén nem rendezheti meg a Formula-1-es nagydíjat.

A kínos helyzetbe került Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az aktivistákra kimondott életfogytiglani ítéletek "arányossága" miatt és azért is, mert az ügyekben vegyes, katonai-polgári bíróságok ítélkeztek - a vádakat katonai ügyészek terjesztették elő. "Az ilyen lépések szembemennek a bahreini állampolgárok egyetemes jogaival" - jegyezte meg az amerikai külügyi szóvivő. Két elítélt kettős, svéd-bahreini, illetve dán-bahreini állampolgár, ami diplomáciai bonyodalmakat is okozhat.

A síita aktivistákat abban a vádpontban találták bűnösnek, hogy "meg akarták dönteni" a szunnita monarchia tagjaiból álló kormányt és hogy "külföldi terrorszervezetekkel" tartottak kapcsolatot. Itt Iránra és az általa támogatott libanoni Hezbollah szervezetre gondoltak.

A monarchia attól fél, hogy a síita többség megerősödésével megnőne Irán befolyása a miniállamban. A bahreini Emberi Jogi Központ nevű szervezet politikai ítéleteknek nevezte a bírósági döntéseket. A jövő héten folytatódik annak a 30 orvosnak és nővérnek a pere, akiket a tüntetők támogatásával vádolnak. Az orvosok egy része azt mondta, hogy kínzással kényszerítették, hogy maguk ellen valljanak. Olyan dolgokkal is megvádolták őket, hogy vért loptak és hogy fegyvert csempésztek mentőautókban. Tudósítók megjegyezték: az orvosok valódi bűne az lehetett, hogy nyilatkoztak a nemzetközi médiának.