A belső elhárítás állományának a fele, azaz több mint 150 különlegesen kiképzett ügynök a szélsőséges iszlamista köröket figyeli: egy részük az Észak-Afrikában garázdálkodó csoportok megnyilvánulásait elemzi, a többiek "mudzsahedek" után kutatnak, akiket az afgán-pakisztáni határokon működő terrorista táborokban képeztek ki, és akik az amerikai titkosszolgálatok jelzése szerint rövidesen európai, köztük francia területre érkeznek vagy már ott is vannak.

A fenti információk fényében nem véletlen, hogy a Le Figaro című napilap egyenesen úgy fogalmaz, hogy a szolgálatokat egyfajta lázas tevékenység jellemzi, ami abban is megmutatkozik, hogy a francia területen élő potenciális elkövetőket is fokozottabb megfigyelés alatt tartják.

Megerősítették például a börtönök felügyeletét, a belügyminisztériumi jelentésekből ugyanis már régóta tudni lehet, hogy ezek a helyek a szélsőséges muzulmánok kedvenc toborzási területének számítanak. Így az sem meglepő, hogy a frissen szabadulókat a rendőrség fokozottabban szemmel tartja. Az említett csoport mellett a muzulmán igehirdetők, az imámok szavait is kiemelt figyelemmel kísérik, elsősorban azokra vadásznak, akik nyugatellenes hadjáratra buzdítanak.

Az elmúlt tíz évben több mint húsz imámot utasítottak ki az országból, de a híradások szerint szélsőséges prédikátorokból sosincs hiány Franciaországban. A sajtó legutóbb egy olyan, igaz, aránylag kisméretű rendezvényről számolt be, ahol radikális iszlamisták a francia büntetőtörvénykönyvet akarták nyilvánosan elégetni az egyik közép-franciaországi városban.

Bár egy csütörtökön közzétett felmérés szerint a franciák kétharmada úgy véli, hogy a kormány eltúlozza a terrorveszélyt, tagadhatatlan, hogy megszaporodtak a francia fővárosban a komoly bombariadók. Kedden ismét le kellett zárni az Eiffel-tornyot és környékét azt követően, hogy egy hét leforgása alatt ismeretlenek másodszor fenyegetőztek a műemlék felrobbantásával, és a rendőrség adataiból az derül ki, hogy a szeptemberi bombariadók száma megháromszorozódott 2009. azonos időszakához képest a francia fővárosban.

Az ellenzék, illetve az elemzők egy része mindeközben azzal gyanúsítja a francia kormányt, hogy eltúlozza a veszélyt, és azzal valójában a súlyos társadalmi és gazdasági problémákról próbálja elterelni a figyelmet. Ségolène Royal egykori szocialista államfőjelölt például egy minapi lapinterjúban "veszélyes színjátéknak" nevezte az államvezetés sorozatos bejelentéseit.

A belső elhárítás vezetői azonban azt mondják, a veszély valós, és ezzel a lakosságnak is tisztában kell lennie, így egyáltalán nem fölöslegesek a kormány figyelmeztetései.