Infostart.hu
eur:
356.94
usd:
312.04
bux:
142411.4
2026. július 10. péntek Amália

Nagyhatalmi játszótérré vált Nepál

A himalájai Nepál vált a szuperhatalmi státuszra törő India és Kína vetélkedésének újabb színterévé. Szeptember elején egy állítólagos telefonbeszélgetés felvétele borzolta a kedélyeket, az abban elhangzottakból ugyanis arra lehetett következtetni: Kína kenőpénzt ajánlott fel azért, hogy vele szimpatizáló, maoista kormány alakuljon Nepálban, és így szorítsa vissza Indiát. Az érintettek mindegyike tagad, a hatalmi vetélkedés azonban tény marad.

A Kína és India között fekvő Nepál fájdalmas fejezetet próbál lezárni történelmében, a maoista lázadás tíz évét, amely azzal ért véget, hogy a felkelők politikai képviselőit bevonták a politikai életbe, és most ők alkotják a legerősebb pártot a parlamentben.

Ez azonban nem tetszik az országban hagyományosan befolyásos Indiának, mert a maoistákban Kína szimpatizánsait látja. India szerepét mutatja, hogy a nepáli valutát az indiai rúpiához kötötték. Egy volt konzervatív külügyminiszter a helyzetet úgy írta le: "az indiai diplomaták úgy viselkednek, mint a helytartók".

A két évvel ezelőtti választásokon azonban a maoisták a parlamenti helyek negyven százalékát szerezték meg, és egy ideig koalícióban kormányoztak. Bár a koalíció összeomlott, és ellenfeleik kerültek hatalomra, India továbbra is aggódik azért, hogy meg tudja tartani befolyását.

A hónap elején egy politikai botrány még inkább növelte a feszültséget. Egy állítólagos telefonbeszélgetés felvételén egy kínai akcentussal beszélő férfi több millió dollárt ajánlott ötven parlamenti képviselő megvesztegetésére, hogy ismét az inkább Kínával szimpatizáló maoisták kerüljenek hatalomra. Elhangzott az az állítás is, hogy a felvételt az indiai nagykövet terjesztette. Õ, és kínai kollégája is tagadja, hogy durván akarnák befolyásolni a szomszédos kis ország belpolitikáját a szeptember végi miniszterelnök-választás előtt.

Az indiai sajtó azonban megjegyzi, hogy Kína egyre nagyobb szerepet játszik a himalájai köztársaságban. A Hindustan Times szerint második éve kétszer annyi kínai-nepáli, mint indiai-nepáli közös vállalatot jegyeztek be. A kínaiak így az informatikai, idegenforgalmi ágazatokban és az oktatásban is szerephez jutnak.

Az indiai cégek arra panaszkodnak, hogy egyre nehezebb nekik a növekvő India ellenes hangulat miatt. A legnagyobb nepáli újságkiadó viszont azt mondja: nem tud Indiában nyomtatni, és az indiai cégek visszavonták hirdetéseiket a lapokból - mindezt azért, mert a kiadványokat India ellenesnek tartják.

A nagyhatalmi vetélkedés Nepál számára azért veszélyes, mert alááshatja az ENSZ által felügyelt békefolyamatot. Az Economist magazin megjegyzi: az ország profitálhatna is két nagy szomszédjából, de ehhez ügyesen kellene kijátszania őket egymás ellen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az új fővárosi parkolási szabályok visszavethetik az elektromos autózást

Szakértő: az új fővárosi parkolási szabályok visszavethetik az elektromos autózást

A Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület azt szorgalmazza, hogy a két tonna súly feletti, tisztán elektromos gépjárművekre ne vonatkozzon a dupla parkolási díjtétel a fővárosban, hanem a saját tömegtől függetlenül a normál díjszabás érvényesüljön. Az egyesület elnöke, Marsi Norbert az InfoRádióban elmondta: a tervezett rendelet hatályba lépését követően lassulhat az elektromos alapú közlekedésre történő átállás Budapesten és Pest megyében.

Nagyot szólt Erdogan ajándéka – hatástalanítani kellett

Pisztollyal a poggyászában térhet majd haza Törökországból Magyar Péter, ugyanis az ankarai NATO-csúcson részt vevő összes tagállami vezető egy ritka, névre szóló Magnum pisztolyt kapott ajándékba a török elnöktől.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Miért megy el Hongkongig az OTP, amikor valójában nincs is szüksége pénzre?

Miért megy el Hongkongig az OTP, amikor valójában nincs is szüksége pénzre?

Bőven több mint ezer milliárd forint profitot termel évente az OTP, a betétállomány magas, a tőkehelyzet erős. Ennek ellenére a bank évről évre több milliárd euró vagy dollár értékben bocsát ki kötvényeket a nemzetközi piacokon. Miért van erre szükség, ha nincs klasszikus értelemben vett forrásigénye? Pataki Sándorral, az OTP Bank befektetői kapcsolatokért és tőkepiaci műveletekért felelős igazgatójával beszéltünk erről azok után, hogy az OTP első európai uniós bankként indította el 7 milliárd eurós EMTN-kötvényprogramját a hongkongi értéktőzsdén. Szó esett arról, kik az OTP kötvénybefektetői, miért kényszerül kötvénykibocsátásokra a bank, hogyan zajlott a rekordméretű, 1 milliárd eurós tranzakció, miért nyitottak Ázsia felé, és milyen szerepet szánnak a következő években Hongkongnak és a kínai piacnak az OTP nemzetközi forrásbevonásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×