Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Felmentették az 1958-as Szoboszlay-per vádlottjait

Romániában felmentették az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét. Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus papot és társait azért ítélték halálra, mert román-magyar konföderációt akartak létrehozni.

A kolozsvári táblabíróság háromévi aktatologatás után jogerősen felmentette az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét, akik közül hárman vannak még életben.

Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus papot és kilenc társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték halálra és végezték ki 52 évvel ezelőtt. A per többi vádlottját életfogytiglani, illetve 8 és 25 év közötti börtönbüntetésre ítélték.

Az volt a bűnük, hogy 1955-től egy román-magyar konföderáció létrehozását kezdték szervezni, mely elképzelésük szerint megszüntette volna az etnikai feszültségeket. Emellett fel akarták számolni a kommunista diktatúrát, és vissza kívánták állítani az alapvető polgári jogokat. A szervezkedésnek egyaránt voltak magyar és román tagjai.

Először 1956 augusztusában, majd a magyar forradalom kirobbanása után, októberben akartak romániai felkelést kirobbantani egy Bukarest közeli páncélos katonai alakulat ezredesének a segítségével. A terv azonban meghiúsult. Egy Iosif fedőnevű ügynök jelentett a Securitaténak a szervezkedésről, és a kommunista hatalom 1957-ben könyörtelenül lecsapott a román és a magyar résztvevőkre egyaránt.

Azoknak is sok évig kellett börtönben sínylődniük, akik tudtak a szervezkedésről, de nem jelentették azt. Õk az 1964-es amnesztiarendelettel szabadultak a rácsok mögül.

A Szoboszlay-per újratárgyalását Szoboszlay Aladár testvére kérésére Kincses Előd ügyvéd indította el. Mint elmondta, az ítélet precedensértékű, hiszen Romániában ez az első per, amelyet a kommunista rendszer áldozatainak a rehabilitálásáért indítottak. Az elítéltek hozzátartozói most abban reménykednek, hogy azt is megtudják, hova temették el annak idején a kivégzett Szoboszlay Aladárt és társait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×