A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung a magyarországi jobboldal földcsuszamlásszerű győzelme című cikkében megállapítja, a magyaroknak annyira elegük van a szocialisták kudarcot vallott politikájából, hogy még attól sem riadtak vissza, hogy a Fideszt kétharmados többséghez juttassák az Országgyűlésben.

A lap utal a Fideszt bíráló hangokra, amelyek szerint ekkora hatalom már veszélybe sodorhatja a demokráciát, ugyanis egy olyan kormányfő, mint Orbán Viktor, a nagy többségre támaszkodva akár tekintélyuralmi alkotmány bevezetését is megkockáztathatja.

Más megfigyelők viszont arra utalnak, hogy a csaknem korlátlan hatalom éppen önmérsékletre ösztönzi majd Orbánt, és végre meghozza a régóta időszerű és igencsak égetően szükséges reformintézkedéseket, amelyeket eddig halogattak, vagy határozatlanságból elodáztak - írja a Süddeutsche Zeitung.

A Berlinben kiadott Die Welt is behatóan foglalkozik a választással, és rámutat arra, hogy a Fidesznek a második fordulóban sikerült tovább erősítenie a már amúgyis jelentős parlamenti jelenlétét. Azáltal, hogy Orbán Viktor kétharmados többséget kapott, lehetősége nyílik az alkotmány megváltoztatására.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung - szintén fényképpel illusztrált írásában - azt emeli ki, hogy a súlyos államháztartási problémák miatt a Fidesznek újabb tárgyalásokat kell kezdenie a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, ha megfelelő pénzügyi feltételeket akar biztosítani kormányprogramjának megvalósításához.

Erre azonban csak akkor van remény, ha az új kormány előterjeszti az egészségügyi rendszer és az oktatás, valamint a munkaerőpiac reformjára kidolgozott két évre szóló tervét. Ezzel egyúttal az ország versenyképességét, valamint a fejlődés ütemének gyorsítását is szolgálná.

A német nyelvterület egyik legtekintélyesebb lapja a Bécsben megjelenő Die Presse. Az osztrák újságban az olvasható: a szocialisták által az ország határain túl is terjesztett figyelmeztetés, amelyben a párt mindenkit óv Orbán Viktortól, hamarosan feledésbe merül. A magyar választók szabadon és csalástól mentes módon nyilvánítottak véleményt, amelyben félreérthetetlen mandátummal ruházták fel Orbánt. Hogy ezzel mit kezd a politikus, az már az ő dolga.

Való igaz, hogy Orbán Viktor az ellenzék padsorában az elmúlt nyolc évben tanúsított magatartásával nem egyszer alapos okot szolgáltatott politikai nagyságának jogos kétségbe vonására. Ezt az embert nagyon becsvágyó, makacs és túláradó hazafiasság fűti. Ezek a tulajdonságok magukban azonban még nem rosszak egy politikus esetében.

Aki már találkozott vele, tudja, hogy Orbán Viktor kiváló taktikus, villámgyorsan vág az esze és meggyőzően tud érvelni. Vérbeli politikus, akiből nem túl sok akad - állapítja meg a bécsi Die Presse kommentárja.A francia  Le Figaro A jobboldal történelmi győzelme címmel közöl cikket, amelyben a szerző azt hangsúlyozza, hogy Magyarország az egyetlen olyan volt kommunista állam, ahol egy párt demokratikus választásokon kétharmados többséget ért el, és így képessé válik az alkotmánymódosítást is igénylő reformok végrehajtására.

A fenti megállapításon túl a cikk ezek után sorra veszi a választás első fordulóját követően a francia sajtóban már megjelent főbb magyar sajátosságokat: a szélsőjobboldali Jobbik bejutását a parlamentbe, a "korrupciótól meggyengült" szocialisták összeomlását, illetve annak a lehetőségét, hogy az új hatalom várhatóan megadja az állampolgárságot a határon túl élő magyarok számára, ami véleményük szerint feszültséget gerjeszt majd az Európai Unióban.

Akárcsak az első fordulót követően, a Le Figaro elemzője ezúttal is hangsúlyozza, hogy a leendő Orbán-kormány mozgástere kifejezetten szűk lesz, mivel eleget kell tennie az országot a gazdasági összeomlástól megmentő hitelezői által támasztott drákói feltételeknek.

A Libération helyszíni tudósítója az elmúlt tíz évben a nyugati sajtóban alkalmazott klisékhez visszanyúlva a "populista jobboldal" győzelméről ír az Orbán a pályán című, alapvetően a leendő miniszterelnök politikai portréját megrajzoló cikkében.

A szerző mások mellett megszólaltatja a Párizsban élő Kende Péter történészt, aki Orbán Viktor ambíciójáról beszélve elmondja: a politikus már 1989-ben kijelentette, hogy miniszterelnök akar lenni, igaz, idéz egy Fidesz szimpatizánst is, aki "sugárzó és szívélyes" emberként jellemzi a pártvezetőt.

Meglepően nagy terjedelemben foglalkozik viszont a magyarországi választásokkal a svájci Le Temps című francia nyelvű napilap, melyben a szerző a fenti, a franciaországi sajtóban megjelent tételek felsorolása után azzal zárja elemzését, hogy Orbán Viktor "az őt hatalomra segítő nacionalista szélfúvás" visszaszorításával tudja meggyőzni jó szándékairól az uniós tagállamok vezetőit.