Infostart.hu
eur:
383.96
usd:
330.04
bux:
124570
2026. március 11. szerda Szilárd

Sok brit dolgozna a nyugdíjkorhatáron túl is

Nagy-Britanniában a férfiaknál 65 év, nőknél 60 év a nyugdíj korhatár. A nőkét az elkövetkező tíz év során fogják egyenlő szintre hozni a férfiakéval. A korhatárt elérők állami nyugdíjban részesülnek. Számuk egyre nő, immár rekordot ért el. Arról egyelőre nincs szó, hogy felemeljék a korhatárt, de egy hétfőn nyilvánosságra hozott tervezet szerint az állam munkaviszonyban maradásra ösztönözné a nyugdíjas koron felülieket.

A kormány mellett működő Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság azt indítványozza, hogy a nyugdíjba vonulás ne legyen kötelező, a 65 éven felüliek ha úgy kívánják, részmunkaidőben, és munkakörüknek megfelelően, akár otthonról, de normális alkalmazotti státusban tovább dolgozhassanak.

A tervezet megszövegezését számítások és felmérések előzték meg. A számítások szerint ha csak másfél évvel tovább dolgozhatna minden nyugdíj-jogosult, ez évenként 15 milliárd fonttal járulna hozzá a jelenleg igen magas brit államadósság csökkentéséhez. Az is nyilvánvaló, hogy a munkában maradók növelik a vásárlóképes fogyasztók rétegét.

A felmérés pedig azt az eredményt hozta, hogy az 1500 ötven és hetvenöt év közötti megkérdezett közül a nők 62 %-a, s a férfiak 59 %-a szívesen tovább dolgozna a nyugdíjas kor elérése után.

A munkáltatók támogatják az elképzelést, mert az idősebb alkalmazottak begyakorlottak és tapasztaltak. Egy nagy barkácsüzlet-hálózat idős eladóit például kérve kérik, hogy ne menjenek nyugdíjba, mert a tapasztalatuk, jártasságuk nélkülözhetetlen és vonzza a vevőket.

A tervek természetesen csak úgy megvalósíthatók, ha a 65 éven felüliek megfelelő egészségi állapotban maradnak, amiről gondoskodni kell. A nyugdíjkorhatár általános és kötelező érvényű felemelése éppen ilyen megfontolások alapján találkozna ellenzéssel, de ha a munkakör jellege olyan, hogy az idős alkalmazott jól bírja energiával, az új rendszer bevezetése előnyére lehet; már csak azért is, mert a bank-kamat olyan alacsony Nagy-Britanniában, (a jegybanki alapkamat jelenleg mindössze fél százalék), hogy a megtakarítások manapság nem szolgálnak érdemeleges nyugdíj-kiegészítő jövedelemként.

A kedvezőtlen gazdasági viszonyok sok vállalatot munkaerő leépítésre kényszerítenek, és sok helyen elsőnek a nyugdíjkorhatárt elérőket menesztik. De szabályozott részidős alkalmaztatással megtarthatnák a tovább dolgozást választó munkaerőt. A lakosság összességét tekintve pedig mindenképp azt eredményezné az új rendszer bevezetése, hogy kedvezőbben alakul a keresők és a keresők által eltartottak egyébként egyre romló aránya.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.11. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Radikális változás érik a NATO egyik legerősebb országában – Elkészült a kockázatos mesterterv, váratlan fordulat lehet a vége

Radikális változás érik a NATO egyik legerősebb országában – Elkészült a kockázatos mesterterv, váratlan fordulat lehet a vége

Bár még több mint másfél év van hátra a következő lengyel parlamenti választásokig, a vezető ellenzéki erő, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) szombaton megnevezte miniszterelnök-jelöltjét a keményvonalasként ismert volt oktatási miniszter, Przemysław Czarnek személyében. A PiS elnöke, Jarosław Kaczyński döntése a jelenlegi belpolitikai helyzetre adott stratégiai válasz, a párt támogatottsága ugyanis folyamatosan csökken, a szélsőjobboldali erőké viszont nő, Czarnek jelölésével pedig egyrészt szavazókat remélhetnek visszacsábítani, másrészt szabad vegyértékeket hoznak létre egy esetleges későbbi jobboldali koalíció számára. A stratégia azonban kockázatokat is hordoz, és akár Donald Tusk miniszterelnök kezére is játszhat, akinek a jelenlegi népszerűségi viszonyok mellett nem látszik esélye a 2027-es újrázásra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×