"A majomhimlő a fekete himlő közeli rokona, mondhatnám úgy, hogy a kistestvére. Ez több értelemben is fontos" – emelte ki az InfoRádióban Rusvai Miklós víruskutató. Egyrészt azért, mert a fekete himlőhöz meglehetősen hasonló tüneteket okoz: kiütések jelennek meg az arcon, kézen és egyéb testtájakon, attól függően, hogy hogyan történik a fertőzés. Másrészt azért szaporodnak meg mostanában az esetek – 2022-ben is volt egy 100 országra kiterjedő, majdnem világjárvánnyá terebélyesedő majomhimlő-járvány –, mert a fekete himlő elleni vakcinázás az 1990-es években, vagyis közel 25-30 éve megszűnt, és mostanra több olyan generáció is van a vírus jelenlétével érintett a területeken, amelyik fogékony, mert nem lett vakcinázva.

"A fekete himlő vírusát ugyan sikerült teljesen kiirtani a földről, az már nem fordul elő és nem okoz fertőzést, de védettség sincs ellene, és úgy tűnik, ennek a félelmetes és több évszázadon, évezreden keresztül pusztító vírusnak, a fekete himlőnek a helyét veszi át a majomhimlő, mert az immunizáltság megszűnt az emberekben" – mutatott rá Rusvai Miklós.

A vírusnak két fajtája van, ezeket úgy is hívják, hogy klád 1 és klád 2. Az előbbi a veszélyesebb – ezt kongói törzsnek is szokták nevezni –, ennek általában 5-10 százalék a halálozási aránya, ami a fekete himlő 70-80 százalékos halálozási arányához képest még mindig sokkal alacsonyabbnak mondható, de ezzel együtt

nagyon félelmetes betegség, és ami még rosszabb, az áldozatok zöme15 év alatti, tehát elsősorban a gyerekek között szedi az áldozatait

– ismertette a víruskutató.

A rendkívül gyors afrikai terjedés oka egyrészt tehát a fekete himlő elleni átoltottság megszűnése, ezért is terjed a majomhimlő elsősorban a fiatalkorúak körében. Ám az is nagyon fontos ok, hogy a majomhimlő vírusa ezekben az országokban a különböző rágcsálófajokban fennmarad, és tünetmentesen végigfertőzi a gaboni óriáspatkányt, a különböző erszényespatkány- és mókusmajom-törzseket, valamint a többi vadon élő rágcsáló állatot. Ezeket az állatokat pedig az érintett országokban élelemként elfogyasztják. Azok fertőződnek meg, akik zsákmányul ejtik őket, illetve a feldolgozásukban részt vesznek, és azután családon belül továbbadják. Az is nagyon gyakori Rusvai Miklós összegzése szerint, hogy szexmunkások fertőznek másokat, hiszen a fertőzésnek nagyon fontos módja a szexuális kontaktus. Példaként említette, hogy a 2022-es járványban főleg az azonos neműekkel kapcsolatot létesítők voltak érintettek, a közel 100 országra kiterjedő járványhullám esetén éppen a szexuális terjedés volt az elsődleges. A szakember emlékeztetett ugyanakkor, hogy

Afrikában ez a vírus mindig is jelen volt és jelen lesz, hiszen a vadállatokból nem tudják kiirtani.

Minél több eset van Afrikában, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb megtörténik az úgynevezett spillover jelenség, a vírus túlcsordulása. A lokális fertőzöttség olyan nagy mértékű lesz, hogy megjelennek importált esetek más földrészeken is, és ha ezek is nagy számban jelentkeznek, akkor még több fertőzött lesz és helyileg – akár az EU-n belül, akár az Egyesült Államokban, Ausztráliában, akárhol – járvány indulhat.

Védekezni a korábbi fekete himlő oltással lehet, amely tökéletesen véd a majomhimlő ellen is.

"Rusvai Miklós szerint ennek a bevezetésére nehezen szánja el magát a WHO, hiszen a vakcinázás egyben azt is jelenti, hogy feladjuk azt a korábbi, úgynevezett mentességi elvet, ami azt mondja, hogy egy betegség akkor tekinthető felszámoltnak, ha nem is védekezünk már ellene, tehát vakcinát sem alkalmazunk. Vagyis a fekete himlő ugyan felszámoltnak, kiirtottnak tekinthető, de senki nem számított arra, hogy egy másik, hozzá nagyon hasonló vírus majd átveszi a helyét, és ez indokolttá teheti a fekete himlő vakcinázás újbóli bevezetését. Emiatt pedig a bolygónk már nem nevezhető majd mentesnek a fekete himlőtől, hiszen bár nem ez a vírus okozza a bajt, de ha a vakcinázást ellene visszavezetjük" – magyarázta a víruskutató.