Infostart.hu
eur:
379.59
usd:
321.57
bux:
131070.39
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az X-59 Quesst, a NASA csendes szuperszonikus repülője
Nyitókép: NASA/Lockheed Martin Skunk Works

A NASA "új Concorde-ja" felforgathatja a repülők világát - videó

Többéves fejlesztés után az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) és a Lockheed Martin repülőgépgyár a napokban bemutatta legújabb sugárhajtású repülőgépét, az X-59 Quesst típust a gyártó kaliforniai létesítményében.

A NASA legújabb kísérleti repülőgépét úgy fejlesztették, hogy az eddigieknél jóval kisebb hangrobbanással is képes legyen a hanghatár átlepésére. Akkor következik be a hangrobbanás, amikor a repülőgépek szuperszonikus sebességre (több mint 1060 km/óra) kapcsolnak. Ezzel szemben a Quesst sokkal alacsonyabb hanghatással jár repülés közben, ezért szakértők a hangját leginkább egy kocsiajtó becsapódásához hasonlítják - írta a hirado.hu.

Szakértők szerint a NASA új fejlesztése forradalmasíthatja a szuperszonikus repülést, és gyorsabb utazást, szállítást, egészségügyi ellátást tehet lehetővé.

Az egyelőre kísérleti stádiumban lévő X-59-es több évtizedes kutatás eredménye, amelynek során radikálisan új gyártási folyamatokat alkalmaztak, többek között kiterjesztett valóság technológiát, robotfúrást és 3D-s modellezési technikákat.

Egy rövidebb videó a repülőről, lejjebb a hivatalos bemutató teljes közvetítése:

A NASA leírása szerint a 99,7 láb (mintegy 30 méter) hosszú és 29,5 láb (majdnem 9 méter) széles repülőgép alakja és a benne található technológiai fejlesztések teszik lehetővé a csendes szuperszonikus repülést. Az X-59 vékony, elkeskenyedő orra a teljes hossz csaknem egyharmadát teszi ki, és megtöri a lökéshullámokat, amelyek egy szuperszonikus repülőgép hangrobbanását okoznák. Emiatt azonban a pilótafülke a repülőgép hosszának csaknem felénél található. Előre néző ablak híján a pilóták nagy felbontásű külső kamerák képeit látják a pilótafülkébe szerelt 4K képernyőn (XVS, eXternal Vision System technológia).

A hajtómű a repülő hátsó, felső részén kapott helyet, "simán" hagyva a gép többi felületét és megakadályozva ezzel, hogy a lökéshullámok az X-59-es mögött "összecsapódjanak", hangrobbanást okozva.

A tesztek szerint a fülsiketítő hangrobbanást nagyjából olyan szintre sikerült csillapítani, mint amilyen egy autó ajtajának becsapása.

Így vizsgálják a gép által okozott hanghatásokat:

Jim Free, a NASA munkatársa a kaliforniai bemutatón elmondta: amint az X-59-es készen áll a bevetésre, az Egyesült Államok előre kijelölt lakott területei felett fog repülni, hogy adatokat gyűjtsön arról, az ott élők hogyan reagálnak az általa keltett, a szokásosnál enyhébb hanghatásokra.

A portál megjegyzi: a NASA és a Lockheed Martin közös projektje azonban nem az egyetlen fejlesztés, melynek célja a hangrobbanás nélküli kereskedelmi repülés. A sugárhajtású repülőgépekre specializálódott Boom Technology által fejlesztett Boom Supersonic XB-1 típusú repülőgépe is hasonló babérokra pályázik 2027-ig, amikor a gép első repülését tervezik.

Bár kísérleti projektekről van szó, az is cél, hogy a döntéshozók ismét lehetővé tegyék a kereskedelmi célú szuperszonikus repülést - a Concorde tragédiája óta ugyanis nem fejlesztettek a hangsebességnél gyorsabban haladó repülőt

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×