Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pexels.com

Nem mindennapi kerékpárút mutatkozott be Németországban

Freiburgban adták át azt a 300 méteres kerékpárút-szakaszt, ami fölé napelemes tetőt szereltek. Dél-Koreában is van egy hasonló, de az 9 kilométer hosszú.

Németország célja, hogy 2045-re elérje a klímasemlegességet. Ha ez sikerül, azzal öt évvel megelőzné az Európai Unió maga elé kitűzött azonos célt. Az ehhez vezető úton jelent kicsi, de határozott lépést az a kerékpárút, amit nemrég adtak át a forgalomnak Dél-Németországban.

A The Next Web beszámolója szerint, amit a Hvg.hu idéz, Freiburgban nemrégiben átadták az első olyan európai kerékpárút, amit napelemes tetővel fedtek be. A kísérleti projekt során egy 300 méteres szakaszon használtak napelemeket: a 900 darab áttetsző panel évente nagyjából 280 MWh energiát termel majd.

Az eszközt gyártó Solarwatt szerint a panelek rendkívül erősek, azokat ugyanis alulról és felülről is üveg védi, így nem árt neki például egy jégeső sem.

A leghosszabb napelemes kerékpárút Dél-Koreában található, amit még 2014-ben adtak át. Ott 9 kilométer hosszan telepítettek napelemeket, amik évente 2200 MWh energiát termelnek, ami körülbelül 600 háztartás áramellátásával egyenértékű. Azóta számos más koreai városban is alkalmaztak – szerényebb mértékben – ilyen technológiát.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×