3 °C
"Vasárnapról hétfőre virradóra Sárneczky Krisztián magyar csillagász, a Piszkéstetői Obszervatóriumból, a Mátrából egy dedikált keresőprogram keretében fölfedezett egy kisbolygót, amiről fél-egy órán belül kiderült, hogy hétfőn hajnalban ütközni fog a Földdel" – mondta el az InfoRádiónak Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
A felfedezéskor a Földtől nagyjából negyedmillió kilométerre, tehát már a holdpályán belül tartózkodott a kőszikla. A számításoknak megfelelően magyar idő szerint reggel 4 óra környékén valóban be is csapódott a kisbolygó a La Manche csatorna térségében. A fénye bevilágította az éjszakát Dél-Nagy-Britanniában, Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből szép videó felvételek készültek. A kisbolygó végül egy telihold fényességű légköri robbanással végezte útját.
?? Les médias français publient des images du vol du météore, qui a été remarqué cette nuit par les habitants de France et d'Angleterre.
— Djavelina ?????? (@Djavelina_) February 13, 2023
Le météoroïde Sar 2667 est entré dans l'atmosphère terrestre et a brûlé au-dessus de la Manche. pic.twitter.com/o9ENsXvDxm
???
— Philippe (@Exactweet) February 13, 2023
Un astéroïde dénommé Sar2667, mesurant environ 1 mètre, a explosé au-dessus de la Manche cette nuit à 3h59. pic.twitter.com/3XNAUkTuuM
Kiss László szerint a dolog jelentőségét az adja, hogy az elmúlt húsz évben hétszer sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak, ebből három az elmúlt 11 hónapban következett be, és ebből kettő Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik.
"Mondhatjuk azt, hogy ez egy olyan terület, amiben a magyar csillagászok – kiemelten Sárneczky Krisztián abszolút a világ élvonalában van" – mondta Kiss László.
Mint mondta, amikor az előző kisbolygó tavaly március 11-én becsapódott, a bulvársajtó "fél zsiráf" méretűnek könyvelte a 3-4 méteresre becsült a 2022 RB5-öt. A mostani bolygó végső elnevezése 2023 CX1 jelzés volt, és mivel nem tudják, hogy pontosan milyen összetételű volt,
a tűzgömb robbanása alapján egy emberméretű, 1-2 méter átmérőjű kőszikla lehetett.
A felfedezés mutatja, hogy az ennél nagyobb égitestek "nagyot tudnak ütni" az 1-2 méteres és a 10-20 méteres tartományra már oda kell figyelni. A csillagász emlékeztetett: február 15-én lesz a cseljabinszki meteoritjelenség tíz éves évfordulója. Akkor a mostaninál nagyjából tízszer nagyobb égitest robbant fel az orosz Cseljabinszk város fölött. A hangrobbanás több ezer ablaktörést, és több ezer ember sérülését okozta.
Kiss László hangsúlyozta: a tény, hogy már előre is tudjuk jelezni a becsapódást, mutatja, hogy a Föld kozmikus védelme komoly űrcsillagászati, űrkutatási, föld kozmikus-térség monitorozási feladat is. Egy 2016-2020 között zajló uniós beruházásnak köszönhetően Piszkéstetőn egy fejlett digitális képalkotó rendszer jött lére. A nagyjából egymilliárdos befektetéssel a Piszkéstetői Obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került. A felfedezésben ugyanakkor benne van Sárneczky Krisztián 25 éves tapasztalata, észlelői gyakorlata is.
A csillagász megjegyezte, hogy az amerikai monitorozórendszereknek esélyük sem volt felfedezni a kisbolygót, hiszen ott még nappal volt, "tehát igazából ténylegesen szükséges minden földrajzi hosszúságon elhelyezni ilyeneket". Sárneczky Krisztián felfedezése azt mutatja, hogy szükséges további fejlesztés.
Kiss László szerint a történteknek furcsa iróniát kölcsönöz, hogy szerdán érkezik az Európai Űrügynökség űrbiztonsági delegációja, hogy felmérjék a magyarországi szaktudást. Úgy véli, fel tudja ajánlani a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontnak a kisbolygó fölfedező kapacitásait, mert "Európában még egy ilyen sikeres program rajtunk kívül nincsen".
A hétfő hajnalban becsapódott kisbolygó nem okozott bajt, mert nagyjából 60-80 kilométeres magasságban egy nagy robbanás keretében szétesett. Arra van esély, hogy kisebb meteoritkövek elérték a földfelszínt, de a 10-20 méter átmérőjű kövek ellen a Föld légköre kellő védelmet biztosít, és ha pár darabjuk leesik, az még sok vizet nem zavar, "ha csak vízbe nem esik". Ám a 30-40 méteresek már képesek átverekedni magukat a földi légkörön, és közvetlenül lakott településre zuhanva akár katasztrófát is okozhatnak. "Ilyenek szerencsére tíz évente vannak, de ezeket is azért jó lenne előre tudni" – utalt a fejlesztések fontosságára Kiss László csillagász.
