A Holdon akar növényt termeszteni az ausztrál Lunaria One űrkutatási startup cég. Ehhez az izraeli SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 leszállóegységét használnák föl, ami a jelenlegi tervek szerint 2025-ben megy majd égi kísérőnk felszínére.

A cél az, hogy növényeket lehessen termeszteni a világűrben - ilyennel sikeresen foglalkoztak a Nemzetközi Űrállomáson már sok évvel ezelőtt is. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon.

Mint azt megkeresésünkre Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondta, jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson zajlanak növénytermesztési kísérletek.

"Időnként növesztenek epret, mindenféle salátát, zöldségeket, káposztát. Ezeket néha megeszik, néha visszahozzák a Földre és megnézik, hogy a súlytalanságban termett növény miben különbözik a földitől. Az új, tervezett kísérletben viszont már tovább mennek, mert már arra kíváncsiak, hogy

a Holdon hogyan nőnek a növények, egyhatod földi gravitáció mellett, és hogyan jelennek meg rajtuk a kívülről érkező hatások.

Természetesen azért földi hőmérsékletet, víz- és páratartalmat beállítva, egy jól lezárt dobozban."

A kísérlet jelentőségét az adja, hogy ha hosszú távon szeretnénk emberi jelenlétet például a Holdon, akkor nem tudunk mindent odavinni, mert az nagyon drága megoldás, sokkal egyszerűbb magokat és tápanyagokat feljuttatni, és ott a helyszínen megtermeszteni az ottaniaknak szükséges törvényeket.

Kiss László szerint az egészet úgy kell elképzelnünk, mint egy speciális, acélból készült dobozt.

"A Nemzetközi Űrállomáson van egy hasonló eszköz, az Advanced Plant Habitat (APH), ami úgy néz ki, mint egy nagy mikrohullámú sütő, amit valaki nem nagyon gondozott, és kinőttek benne a zöldségek. Az egyik oldala üvegből van, ott lehet látni, hogy bent mi történik. Nyilvánvalóan a Holdon egész másképp kell ezt elképzelni, hiszen ott nem kell, hogy üvegből legyen a doboz egyik oldala – bár az érdekes kérdés, hogy a fény hogyan fog bejutni. Jelenleg szerintem a tervezésnek egy korai szakaszában járnak, mert még a projekt honlapján sincsenek konkrét tervrajzok arra vonatkozóan, hogy hogyan fog kinézni a kísérlet."

A szakember megjegyezte: meg kell oldani azt is, hogy ebben a zárt valamiben ne legyen akkora hőmérséklet-változás, mint a Hold felszínén. Ott ugyanis nappal, amikor süt a nap, +120 Celsius-fok van, éjjel pedig -120 fok. Márpedig

mintegy 250 fokos hőmérséklet-ingadozást semmilyen földi élőlény nem bír ki.

Kell tehát egy temperálás, valamint a levegőt is meg kell tartani, tehát oxigéndús környezetbe kell helyezni őket, és a vizet is meg kell tartani úgy, hogy ne fagyjon meg.

Az is kérdés, hogy előállíthatnak-e a növények maguknak oxigént a Holdon is? Kiss László szerint kétféle módon is kísérleteznek a kutatók a növények jelenlétéhez szükséges oxigén biztosításával. Az egyik ilyen kísérlet most épp a Marson a Perseverance űrszonda és rover segítségével zajlik: a MOXIE (Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment) nevű,

mesterséges szén-dioxidból oxigént gyártó eszköz éppen úgy működik, mint egy fa.

Az is egy lehetőség, hogy egy Földön kívüli helyszínre visznek növényeket, amelyek a szén-dioxidból oxigént állítanak elő a fotoszintézis folyamata során.

A kérdés a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint mindig az lesz, hogy mennyire realisztikus nagy mennyiségben, nagy térfogatban zöld növényzetet telepíteni máshova. Mert ha csak "három virágos edényben" lesznek ilyen zöldségek, akkor azok nem fognak minőségi változást jelenteni, akkor továbbra is mindent gépeknek kell csinálniuk.